Vélemény és vita
Szövetségek
„Mi nem a migrációhoz való jogot védjük, hanem a szülőföldön való boldogulás jogát” – ezt mondta Santiago Abascal, a spanyol VOX elnöke, amikor múlt heti budapesti látogatásán az illegális bevándorlásról kérdeztük
álláspont
Az egyre népszerűbb párt ellenzi a migrációt és a multikulti társadalmat, csodálattal tekint a magyar kormányra, Orbán Viktorra. A Fidesz régóta esedékes döntése az Európai Néppárt elhagyásáról szélesre tárta a lehetőségekre nyíló kaput. A nagyobbik kormánypárt nem maradt egyedül: a bejelentés napján Európa összes jobboldali, konzervatív pártja bejelentkezett.
Ezeknek a pártoknak az egyre nagyobb táborában Magyarország minta, Orbán Viktor pedig igazi sztár, hiszen megmutatta, hogy igenis meg lehet állítani az illegális migrációt. Jó döntés volt, hogy a kapcsolatépítés már a Néppártból való kilépés előtt elkezdődött. Emlékezhetünk Orbán Viktor és Matteo Salvini találkozóira, ahol egyetértettek: mind a szárazföldön, mind pedig a tengeren meg lehet állítani az illegális bevándorlást, ha van rá kellő politikai akarat.
A spanyol kormányban – Abascal szerint is – ez nincs meg, nem is beszélve az uniós intézmények vezetőiről. Noha a koronavírus-járvány az elmúlt bő egy évben maga alá temette a témát, a bevándorlás nem szűnt meg, továbbra is tömegek jönnek a Földközi-tengeren, nemrég szabályosan megrohamozták a spanyol exklávét, Ceutát, ráadásul a balkáni útvonalon is folyamatos a mozgás, ami Magyarország déli határán is látszik.
Novák Katalin a múlt héten elment Abascallal Röszkére, és a sajtónak nyilatkozva figyelmeztetett: az utóbbi időszakban megháromszorozódott az illegális határátlépések száma, a napi szintű valóság tehát az, hogy egyre többen próbálnak meg bejönni Magyarországra, miközben ehhez nem lenne joguk.
Ennek a napi szintű valóságnak a tudomásul vétele és értelmezése évek óta nem megy Brüsszelnek. Persze látják ők is, mi történik, csak azzal nem akarnak foglalkozni, hová vezet mindez. Párhuzamos társadalmakhoz, gettókhoz – csupa olyan dologhoz, amiket ők gondosan elkerülnek.
Abascal elmondása szerint Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök évente 250 ezer új migránst engedne be az országba a nyugdíjrendszer fenntartása érdekében. A brüsszeli migrációs paktumok ugyanezt a gyengeséget, beletörődést mutatják, az európai társadalom iránti teljes felelőtlenséget, közönyt. Készek lecserélni az európai lakosságot, miközben józan ésszel bárki beláthatja, hogy Európa nem fogadhat be mindenkit, ráadásul óriási felelőtlenség a fejlődő országokból elszívni a legrátermettebb, legjobb képességű munkaerőt.
A magyar válasz az egész Európát sújtó demográfiai problémákra világos: a családokat kell támogatni. A jó példára szerencsére egyre többen felfigyelnek. A tehetséges fiatalokat pedig nem elszipkázni kell a fejlődő országokból, hanem ösztöndíjakkal segíteni őket, használható tudást, tapasztalatot adni a kezükbe, amivel aztán hazamehetnek és segíthetik a szülőföldjüket.
Ha Brüsszelben időben felismerik, hogy mi a valóság, és az emberek hogyan élik meg azt, akkor minden bizonnyal nem történik meg a Brexit sem. A britek és a magyarok hasonlóan látták az EU-t, a szuverén nemzetállamok együttműködésében gondolkodtak, nem abban, hogy majd egy brüsszeli birodalmi központ diktál nekik. A magyar–brit együttműködés tehát kulcskérdés, ezért is volt Orbán Viktor a második uniós vezető, akit Boris Johnson a Downing Streeten fogadott.
Orbán, Johnson és Abascal is jól tudja: politikát a valóságra lehet építeni. Akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik.
(A szerző főmunkatárs)