Tanuljunk egymástól!

A kultúrák sokfélesége mindig is az emberi társadalmak alapvető jellemzője volt. A különböző kultúrák a sokféleségük miatt folytatnak egymással párbeszédet. A párbeszéd miatt tudnak egymástól tanulni és a kölcsönös tanulás által fejlődni.

A különböző kultúrák képviselőinek ragaszkodniuk kell a kölcsönös tisztelethez és az egyenlő bánásmódhoz, meg kell látnunk magunkban és egymásban a szépséget, azon osztozni kell, ragaszkodni a nyitottsághoz, a toleranciához és a kölcsönös tanuláshoz. A világon a különböző kultúrák történelme végtelen, életképességük titka a befogadókészségben és a mások erősségeiből való tanulásban rejlik.

Az oktatás híd a kultúrák kommunikációja és továbbadása számára. Kína és a világ más országai közötti oktatási csereprogramok és együttműködés hosszú múltra tekint vissza. Egyrészt a világ tanul Kínától. A Tang-dinasztia virágkorában, mintegy 1400 évvel ezelőtt Japán több mint tízszer küldött „követeket” Kínába a jogszabályokat, kultúrát, művészetet, tudományt és technológiát tanulmányozni.

Indiai, nyugat-ázsiai és európai hallgatók végtelen sora később elvitte a világba a kínai kultúra hírnevét, nagyban elősegítették a keleti és a nyugati civilizációk közötti cserekapcsolatokat és a kölcsönös tanulást. Az elmúlt években világszerte megugrott a kínai kultúra iránti érdeklődés, és egyre több külföldi diák hajlandó Kínában tanulni. A világ 100 legjobb egyeteme között ott a Pekingi Egyetem, a Tsinghua Egyetem, a Fudan Egyetem, a Shanghai Jiaotong Egyetem, a Zhejiang Egyetem és a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem.

Csak 2018-ban több mint 490 000, a világ 196 országából és régiójából érkezett külföldi diák tanult Kínában. Másrészt Kína is tanul a világtól. A reform és nyitás politikájának 1978-as kezdete óta sok kínai diák ment külföldre továbbtanulni. Az elmúlt 40 évben több mint 6,5 millióan tanultak külföldön, például az Egyesült Államokban, Angliában, Németországban, Franciaországban és Ausztráliában. A statisztikák szerint a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Mérnökakadémia akadémikusainak több mint 80 százaléka, a Kínai Oktatási Minisztérium alá tartozó egyetemek rektorainak több mint 70 százaléka tanult külföldön.

Akülföldről hazatérő hallgatók újabb és újabb csapatai nagyban hozzájárultak Kína gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, de nagymértékben erősítették a kölcsönös megértést, a kapcsolatot és az együttműködést Kína és a világ többi része között. A magyarországi Kínai Nagykövetség számos kollégája is magyar egyetemre járt. Ez a tapasztalat pótolhatatlan az ország történelmének és a kultúrájának megértésében, a magyar nép iránti baráti érzelmek megerősítésében.

A tudás az emberi kultúra értékes kristályosodása, az oktatás célja az ismeretek átadása, ebben Nyugat és Kelet között nincs semmi különbség. Minden olyan gyakorlat, ami felfújja a geopolitikai, ideológiai és a társadalmi rendszer különbségeit, valójában mesterséges akadályokat gördít az ismeretek terjesztése és a civilizációk közötti kölcsönös tanulás elé. Ez pedig nem áll összhangban a 21. század globális trendjeivel.

A nemzetközi együttműködésben történő iskolanyitás bevett gyakorlat a világon, és Kína tárt karokkal üdvözli a nála oktatási intézményt alapítani szándékozó külföldi felsőoktatási intézményeket. 2020 végéig több mint 2300 kínai–külföldi együttműködési oktatási intézmény és projekt jött létre Kínában. A kurzusaikat 11 tudományterület több mint 200 szakán kínálják, többek között a közgazdaság, a jog, a pedagógia, az irodalom, a történelem, a természettudományok, a mérnöki tudományok, a mezőgazdaság, az orvostudomány, a menedzsment és a művészetek terén.

Hallgatóik száma mintegy 600 ezer főt tesz ki. A 36 ország és régió több mint 800 felsőfokú partnerintézménye több mint 700 kínai felsőfokú oktatási intézménnyel működik együtt. Csak néhány példa kiragadva: New York University Shanghai, Duke Kunshan University, University of Nottingham Ningbo China, Shen-zhen MSU-BIT University vagy a Guangdong Technion-Israel Institute of Technology.

Ezen együttműködő intézmények és projektek révén a kínai diákok könnyebben kaphatnak nemzetközileg elismert iskoláktól képzést, bővíthetik látókörüket és fejleszthetik képességeiket. A külföldi kollégákkal folytatott mélyreható együttműködés által a kínai egyetemek tapasztalatokat és erőforrásokat gyűjthetnek például az oktatási intézmények működtetési koncepciója és a tudományos kutatás terén, javíthatják nemzetközi versenyképességüket és magasabb szintre léphetnek.

Hszi Csin-ping elnök a Boao Forum for Asia 2021-es éves ülésének megnyitóján tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a nyitás az egyetlen járható út a fejlődéshez és a haladáshoz.

A mai Kína proaktív, átfogó, többrétegű, széles körű és mindenre kiterjedő nyitási politikájával magabiztosan húzza ki magát a világ nemzetei között. Hazám a jövőben a kapuit még jobban kitárja, aktívan elősegíti a kultúrák cserekapcsolatait és párbeszédét, a kölcsönös inspirációt. Kína és Magyarország tovább erősíti az oktatás, a kulturális és más humán cserekapcsolatait. A cserekapcsolatok és a kölcsönös tanulás révén pedig a két ország közösen fejlődik.

(A szerző Kína magyarországi nagykövete)