Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

A férfiak is tudnak szülni!

Aki azt állítja, hogy a férfiak nem tudnak szülni, az meglehetősen szűk látókörű, nem eléggé felvilágosult, azt is megérdemli, hogy letiltsák a közösségi oldalakról

Mert bizony, a férfiak is képesek a szülésre! Nem jártam ugyan gender­iskolába, de néhány példával azt próbálom meg bizonyítani, hogy a férfiak is tudnak szülni. Annak ellenére tudnak, hogy nincsen méhük és petesejtjük, hiszen ha van, akkor a férfi tulajdonképpen nő.

Ott van például a tyúk. Az is olyan, mint a többi madár. Amikor tojik, mondhatjuk, hogy a szülést kezdi meg, amit akkor fejez be, ha kikeltette a tojásokat. Ennek látványos eredménye a kiscsirke, fészekrakóknál a fióka. Ha nem sikerül befejezni a szülést, az eredmény rántotta vagy piskóta formájában ölt testet.

Kakast én még nem láttam kotlani, viszont számos madárfajnál a hím is átveszi „asszonya” szerepét, mert ő ül a tojásokon, amíg a másik élelmet szerez magának, s különösen a pingvin hím szeret a tojáson ülni. Tehát részt vesz a szülésben, ez azonban nem tévesztendő össze az apás szüléssel. (Utóbbinál talán az a megfontolás vezetheti a férfit, hogy ne csak az élvezetből vegye ki a részét, hanem a szenvedésből is, mert a kettőből együtt jön létre a csoda.)

Az ökörszem hímje még fészket is épít, noha ezt meddő fészeknek nevezik, mert neki is csak olyan tojása van, mint amit a felsőbbren­dűeknél hereként ismerünk. Néha „mony” a neve vagy „tök”, már a formája miatt is. A tyúktojás pedig „tikmony”, és ez azt jelenti, hogy a tojás előbb volt, mint a here.

Ezzel pedig már azt a filozófiai kérdést is sikerült megválaszolni, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás. Mindenesetre a „mony” ősi magyar szavunk, az uráli eredetűek közé tartozik, és a „tojik” igéből képzett „tojás” volt a jelentése. A here és a tojás közötti hasonlóságon alapuló metafora tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a fér­fiak is tudnak szülni. Hogy ez mennyire így van, azt népmeséink is alátámaszthatják.

A pletykás asszonyok című tréfás mese Jankója egyik reggel azt mondta a feleségének, hogy azért nem megy fát vágni az erdőre, mert az éjszaka megtojt. Meg is mutatta a dunna alá csempészett tojást. Elújságolta ezt az asszony a szomszédjának, aki úgy adta tovább a hírt, hogy a Jankó három tojást tojt. A szomszéd nászasszonya már hat tojásról tudott, estére meg így fogadták Jankót a kocsmában a többiek: „Azt beszélik, hallod-e, a faluba, hogy te százat tojtál, ki is költötted a csirkéket, hogy negyvenöt jérce meg negyvenöt kakas lett, tíz meg bezápult.”

Nos, ez nemcsak a férfiak szülési képességeiről, de a rendkívüli szaporodási potenciáljáról is meggyőző bizonyíték. A rátóti csikótojás ehhez képest kismiska, bár az emberi ostobaság és hiszékenység mellett ott is egy tök játszotta a főszerepet, s az egész falu ült rajta, hogy a tököt kiköltsék.

De hát mi másról tanúskodnának a költők is, ha nem arról, hogy ők is képesek szülni?! A 20. század előtt nem sok költőnőt ismertünk, legfeljebb Szapphót, aki Leszbosz szigetén élt, s divatot teremtett. A 16. századi Navarrai Margitot, aki Boccaccio mintájára írt novellái mellett verseiben már modern lélektani problémákat is feszegetett. A 19. századból a George Sand férfi álnéven író bárónőt.

A magyarok közül Molnár Borbálát, a „magyar Minervát”, Dukai Takách Juditot, akinek unokanővérét Berzsenyi Dániel vette feleségül, és Judithoz szól a Levéltöredék barátnémhoz című episztola. Petőfi özvegye, Szendrey Júlia is kísérletezett a versírással, jóval kisebb talentumot mutatva, mint Czóbel Minka, akit sokan boszorkánynak, de legalábbis nem a férfiakhoz vonzódó nőnek tartottak.

Maradjunk viszont a költő férfiaknál, akik már művészi foglalkozásuk nevéből adódóan is „szülnek”, amikor verset írnak – újabb bizonyítékot szolgáltatva a fenti állításhoz.

Kriza János az 1863-as Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményében szólásokat is közreadott, és abban a „Milyen nehezen tudál megtojni” fordulat azt jelentette, hogy nehezen tudott az illető megszólalni. Ezt cáfolandó, Ady a nehéz szüléseit is könnyűnek szerette volna mutatni, amikor versvázla­tait gondosan megsemmisítette, hiszen a zseni fejéből egyszerre és készen pattan ki a vers, Füst Milán meg folyton javítgatott, mert egyetlen szülését sem tartotta jónak, tökéletesnek.

Weöres Sándor A vers születése címmel írta meg doktori disszertációként elfogadott monumentális ars poeticáját, s mivel Károlyi Amy költőnővel gyermekük nem volt, gyermekeinek tekintette a verseket is.

Egy műalkotás nem egyszerűen elkészül, hanem megszületik. Azonban nemcsak művészi alkotások, hanem kiváló ötletek, világot formáló találmányok is megszülettek férfiak fejében, mondhatni: a kőbaltától a távcsövön keresztül az atombombáig. Utóbbi ugyan meglehetősen alattomos és bűnös példája volt a teremtő energia ellenhatásának, viszont a halált is meg kell szülni. Márpedig, eltekintve az amazonoktól, a hadviselés gyakorlata is leginkább a férfiakat jellemzi.

A példákat még hosszan sorolhatnám, de remélem, ezzel a néhány utalással is sikerült mindenki számára világosan és kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a férfiak is tudnak szülni! Aki meg így sem hiszi, az járjon utána!

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Bán Károly

Bán Károly

Őszöd nem ment el

ĀTegnap éppen tizenöt éve volt, hogy Balatonőszödön elhangzott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök hírhedt beszéde, amelyben beismerte, hazugságokra épült az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzása

Bogár László

Bogár László

Földön kívül (belül)

ĀAz egész ufókérdéshez kapcsolódó valamennyi narratíva nem a földönkívüliségről szól, hanem sokkal inkább a földönbelüliségről