Vélemény és vita
A férfiak is tudnak szülni!
Aki azt állítja, hogy a férfiak nem tudnak szülni, az meglehetősen szűk látókörű, nem eléggé felvilágosult, azt is megérdemli, hogy letiltsák a közösségi oldalakról
Mert bizony, a férfiak is képesek a szülésre! Nem jártam ugyan genderiskolába, de néhány példával azt próbálom meg bizonyítani, hogy a férfiak is tudnak szülni. Annak ellenére tudnak, hogy nincsen méhük és petesejtjük, hiszen ha van, akkor a férfi tulajdonképpen nő.
Ott van például a tyúk. Az is olyan, mint a többi madár. Amikor tojik, mondhatjuk, hogy a szülést kezdi meg, amit akkor fejez be, ha kikeltette a tojásokat. Ennek látványos eredménye a kiscsirke, fészekrakóknál a fióka. Ha nem sikerül befejezni a szülést, az eredmény rántotta vagy piskóta formájában ölt testet.
Kakast én még nem láttam kotlani, viszont számos madárfajnál a hím is átveszi „asszonya” szerepét, mert ő ül a tojásokon, amíg a másik élelmet szerez magának, s különösen a pingvin hím szeret a tojáson ülni. Tehát részt vesz a szülésben, ez azonban nem tévesztendő össze az apás szüléssel. (Utóbbinál talán az a megfontolás vezetheti a férfit, hogy ne csak az élvezetből vegye ki a részét, hanem a szenvedésből is, mert a kettőből együtt jön létre a csoda.)
Az ökörszem hímje még fészket is épít, noha ezt meddő fészeknek nevezik, mert neki is csak olyan tojása van, mint amit a felsőbbrendűeknél hereként ismerünk. Néha „mony” a neve vagy „tök”, már a formája miatt is. A tyúktojás pedig „tikmony”, és ez azt jelenti, hogy a tojás előbb volt, mint a here.
Ezzel pedig már azt a filozófiai kérdést is sikerült megválaszolni, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás. Mindenesetre a „mony” ősi magyar szavunk, az uráli eredetűek közé tartozik, és a „tojik” igéből képzett „tojás” volt a jelentése. A here és a tojás közötti hasonlóságon alapuló metafora tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a férfiak is tudnak szülni. Hogy ez mennyire így van, azt népmeséink is alátámaszthatják.
A pletykás asszonyok című tréfás mese Jankója egyik reggel azt mondta a feleségének, hogy azért nem megy fát vágni az erdőre, mert az éjszaka megtojt. Meg is mutatta a dunna alá csempészett tojást. Elújságolta ezt az asszony a szomszédjának, aki úgy adta tovább a hírt, hogy a Jankó három tojást tojt. A szomszéd nászasszonya már hat tojásról tudott, estére meg így fogadták Jankót a kocsmában a többiek: „Azt beszélik, hallod-e, a faluba, hogy te százat tojtál, ki is költötted a csirkéket, hogy negyvenöt jérce meg negyvenöt kakas lett, tíz meg bezápult.”
Nos, ez nemcsak a férfiak szülési képességeiről, de a rendkívüli szaporodási potenciáljáról is meggyőző bizonyíték. A rátóti csikótojás ehhez képest kismiska, bár az emberi ostobaság és hiszékenység mellett ott is egy tök játszotta a főszerepet, s az egész falu ült rajta, hogy a tököt kiköltsék.
De hát mi másról tanúskodnának a költők is, ha nem arról, hogy ők is képesek szülni?! A 20. század előtt nem sok költőnőt ismertünk, legfeljebb Szapphót, aki Leszbosz szigetén élt, s divatot teremtett. A 16. századi Navarrai Margitot, aki Boccaccio mintájára írt novellái mellett verseiben már modern lélektani problémákat is feszegetett. A 19. századból a George Sand férfi álnéven író bárónőt.
A magyarok közül Molnár Borbálát, a „magyar Minervát”, Dukai Takách Juditot, akinek unokanővérét Berzsenyi Dániel vette feleségül, és Judithoz szól a Levéltöredék barátnémhoz című episztola. Petőfi özvegye, Szendrey Júlia is kísérletezett a versírással, jóval kisebb talentumot mutatva, mint Czóbel Minka, akit sokan boszorkánynak, de legalábbis nem a férfiakhoz vonzódó nőnek tartottak.
Maradjunk viszont a költő férfiaknál, akik már művészi foglalkozásuk nevéből adódóan is „szülnek”, amikor verset írnak – újabb bizonyítékot szolgáltatva a fenti állításhoz.
Kriza János az 1863-as Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményében szólásokat is közreadott, és abban a „Milyen nehezen tudál megtojni” fordulat azt jelentette, hogy nehezen tudott az illető megszólalni. Ezt cáfolandó, Ady a nehéz szüléseit is könnyűnek szerette volna mutatni, amikor versvázlatait gondosan megsemmisítette, hiszen a zseni fejéből egyszerre és készen pattan ki a vers, Füst Milán meg folyton javítgatott, mert egyetlen szülését sem tartotta jónak, tökéletesnek.
Weöres Sándor A vers születése címmel írta meg doktori disszertációként elfogadott monumentális ars poeticáját, s mivel Károlyi Amy költőnővel gyermekük nem volt, gyermekeinek tekintette a verseket is.
Egy műalkotás nem egyszerűen elkészül, hanem megszületik. Azonban nemcsak művészi alkotások, hanem kiváló ötletek, világot formáló találmányok is megszülettek férfiak fejében, mondhatni: a kőbaltától a távcsövön keresztül az atombombáig. Utóbbi ugyan meglehetősen alattomos és bűnös példája volt a teremtő energia ellenhatásának, viszont a halált is meg kell szülni. Márpedig, eltekintve az amazonoktól, a hadviselés gyakorlata is leginkább a férfiakat jellemzi.
A példákat még hosszan sorolhatnám, de remélem, ezzel a néhány utalással is sikerült mindenki számára világosan és kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a férfiak is tudnak szülni! Aki meg így sem hiszi, az járjon utána!
(A szerző irodalomtörténész)