Joó K. nem szeretett főzni. Ennek az volt az oka, hogy nem tudott. Több sikertelen próbálkozása teljesen elvette a kedvét a gasztronómiától.
Az étvágyát nem vette el. Főzni nem tudott, enni viszont szeretett. Ez az alakján is meglátszott. A gyorséttermek nem biztos, hogy vele reklámozták volna az egészséges táplálkozást. Pedig úgy nézett ki, mint egy káposzta.
Joó K. agglegény volt. Már teljesen beletörődött, hogy az is marad. Nem látott semmi esélyt a nősülésre. Könnyek jelentek meg a szemében, mikor fölrémlett előtte a sötét jövő. Hogy rá már senki nem fog főzni.
Éjszaka csülökpörkölttel álmodott. Már betöltötte az ötvenet. Korábban csak kétszer volt szerelmes. Mind a kétszer ugyanabba a nőbe. A nő nem tudott róla, hogy Joó K. szerelmes bele. Más férfit választott. Aztán elvált. Utána megint férjhez ment. Egy szakácshoz.
Mikor a szakácsot a negyedik étteremből is elküldték, internetes főzőtanfolyamot indított. Reformételek receptjeit lehetett nála kipróbálni. Egy receptért ugyan többet kellett fizetni, mint az ételért, Joó K. mégis úgy döntött, hogy beiratkozik a tanfolyamra.
Harmadszor is szerelmes lett – ugyanabba a nőbe. Arra gondolt, hogy a főztjével majd meg tudja hódítani. Arra nem gondolt, hogy a férje ugyanazt főzi neki.
Joó K. az alapoknál kezdte. Például a hagyma megpucolásánál, a kalóriák kiszámításánál, vagy, hogy meg tudja egymástól különböztetni a sót és a cukrot. Egészen jól haladt, már a cukkinit is sikerült fölpirítania, bár nyersen jobban ízlett neki.
A főzőtanfolyam végére lefogyott tíz kilót. A nő közben megint elvált, nem tudni, hogy a tanfolyam miatt-e, Joó K. mindenesetre vette a bátorságot, és találkozóra hívta. Egy csokor lila és fehér orgonával várta.
De a nő nem volt a megbeszélt helyen. Joó K. bánatába merülve ekkor elkezdte rágcsálni az orgona szirmait. Ízlett neki. Eszébe jutott, hogy a zabkorpás galuskalevest jól föl lehetne dobni az orgonaszirommal.
Hazament, megfőzte. Lefeküdt, még a gyomrában is érezte az orgonaillatot.
Boldog volt. Eldöntötte, hogy soha többet nem lesz szerelmes.
(A szerző irodalomtörténész)