Vélemény és vita
Dobrev Klára, a hipokrita
Dobrev Klára – régi kommunista hagyományokat követve – úgy tagadta le hétvégén a közeli és távoli múltat, hogy azt egy bolsevik kultúrpolitikában gyakorlott pártkatona is megirigyelte volna
Arcátlan múlttagadás, baloldali demagógia és hiteltelen moralizálás – ennyi s nem több, amit a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje a hétvégén bemutatott. De mi dolgunk van nekünk ezzel?
Dobrev Klára megérkezett. Megérkezett, és életében először nagy és „kerek” beszédet mondott. Az várható volt ugyan, hogy a már megszokott Orbán-ellenes panelmondatok mellett más újdonság nem hangzik el, azt is tudtuk, hogy szónoki tehetség hiányában nem várhatunk különösebb izgalomra, ám erre a hipokrita magatartásra nem voltunk felkészülve. A „morális fölény” oly magasra hágott, hogy szájtátva csodálkoztunk, és kisebb csoda, hogy nem szakadt le a plafon.
Tényleg Dobrev Klára lenne az, aki a „szegények” nevében, többes szám első személyben szembehelyezkedik a gazdagokkal? Valóban Gyurcsány Ferenc felesége lehet az a személy, aki harcot hirdet a közvagyonból gazdagodó családok és a korrupció ellen? Csakugyan az Altus Zrt. vezérigazgatója lenne az, aki átérzi, mennyire szorongató érzés várni a hó eleji fizetésre? Megáll az ész!
A múlttagadás baloldali attitűd. Az emlékezés és emlékeztetés pedig jobboldali kötelesség. Ez hatványozottan igaz Közép-Európában, és még inkább itt, Magyarországon. Ismerjük, emlékszünk rá, tudjuk; de vajon eleget teszünk-e mindezeknek? Elnézve Gyurcsány Ferenc „jópofa” videóit, figyelve a Demokratikus Koalíció közösségi oldalakon megjelenő kampányát, megismerve Dobrev Klára ambícióit, észben tartva azt, hogy mennyi szavazónak nincs közvetlen tapasztalata a baloldal természetéről, most komolyan kell vennünk ezt a felelősséget. Több dolgunk nincs ezzel.
Dobrev Klára – régi kommunista hagyományokat követve – úgy tagadta le hétvégén a közeli és távoli múltat, hogy azt egy bolsevik kultúrpolitikában gyakorlott pártkatona is megirigyelte volna. Ha Dobrev csapatát nézzük („Dobrev Team” kifejezés volt szép magyarul kiírva) mégiscsak egy olyan társaságról beszélünk, akik komoly pozíciókban voltak a Gyurcsány-kormányok alatt.
Olyan „szakpolitikusokról” van szó, akik a családtámogatásokat megrövidítették, a nyugdíjakat megkurtították. Amikor válság volt, akkor megszorítottak, amikor konjunktúra lehetett volna, rossz döntéseket hoztak. Eladósították az államot, az önkormányzatokat és a kórházakat. Lerohasztották az oktatást és a szociális intézményeket. Hazudtak reggel, éjjel, meg este. Ez Dobrev Klára „team”-je. Nem árt erre emlékezni!
Ugyanezt a hitelességi problémát éreztük akkor is, mikor Dobrev Klára arról beszélt, hogy milyen fájdalmas érzés egy munkavállalónak elsején, ötödikén vagy tizedikén a fizetésre várnia. A leginkább arcpirító rész azonban az volt, mikor a bűn és a bűnhődés fogalmairól elmélkedett Apró Antal unokája… Dobrev Klárát ugyanis a „sokak Magyarországa” felé emelte nagyapja bűne, aki sosem bűnhődött e világon.
A Demokratikus Koalíció szórakoztató show-műsort szervezett. Ha már előválasztás lesz, akkor meg kell nézni az Egyesült Államok több évtizedes hagyományát. Így importáltak egy-két ügyes, ám átlátszó kampányfogást. (Az utánzás, a mintakövetés, a külföldi példák másolása egyébként is megszokott baloldali magatartás.) Amerikában szokás ugyanis az, hogy mielőtt egy jelölt hivatalosan is a pártja elnökjelöltje lesz, sokáig csak beszélnek róla.
Ebben a „kegyelmi” időszakban egyrészről lehetőség nyílik a személy bemutatására, másrészről pedig kockázat nélkül lehet „tesztelni” a közvéleményt. De nem csupán az önreklám lehetőségét rejti ez az átmeneti időszak önmagában, hanem alkalmat ad annak megbecslésére is, hogy mennyi anyagi támogató sorakozna fel az indulás esetében. Aki figyelte, az láthatta, hogy Dobrev Klára csapata is ezt tette.
Persze, az apák bűnei miatt a gyermekeket nem szabad büntetni. Nem is erről van szó, mikor emlékezünk és emlékeztetünk. A gyer-mekek, ha élvezik, használják, védelmezik az apák bűnei által megszerzett javakat, ha visszaélnek a bűnök adta előnyökkel, az olyan, mintha ők is elkövetnék ugyanazokat a bűnöket újra és újra. Ez a lényeg, ezekkel a mai, újra elkövetett bűnökkel van most dolgunk.
(A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)