László Tamás

Vélemény és vita

A Fudan-vita margójára

Azok, akik a Fudan Egyetem campusa kapcsán kommunista befolyástól, titkosszolgálati akcióktól tartanak, nem ismerik Kína, benne Sanghaj elmúlt száz évének történetét

Mondják ezt a gazdasági, tudományos, technoló­giai versenyben Kínától lemaradt Európában. A huhogókban már csak a rég meghaladott kulturális forradalom Kínája által táplált előítélet maradt.

Ezt a méltatlan vitát egy konkrét személlyel, az ő sanghaji munkásságával kívánom árnyalni. Ő Hudec László magyar építész, akinek a munkássága a két világháború között Sanghajban teljesedett ki. Az élete kalandokban bővelkedik. Besztercebányán született 1893-ban, 1914-ben szerezte építészmérnöki diplomáját Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen. Részt vett az első világháborúban, 1916-ban orosz fogságba esett, Szibériába került. Távol-keleti kalandos szökése után 1918-ban jutott el Sanghajba.

Érdemes dióhéjban áttekinteni a Kína kapujának mondott Sanghaj történetét. A ma huszonötmilliós megapolisz a kínai GDP 20-25 százalékát termeli meg, az utóbbi évtizedben több mint ezer felhőkarcoló épült itt. A Jangce torkolatánál, a Sárga (Huangpu) folyó mindkét partján terjeszkedő várost nevezték már „Kelet Párizsának” is.

Az első ópiumháborút követően Kína kénytelen volt megnyitni kapuit az európai hatalmak előtt. Sanghaj egyike lett az öt nyitott kínai kikötővárosnak. A korábbi halászfalu helyén alakultak ki a nyugati nagyhatalmak keleti pénzügyi és hatalmi központjai. Önálló amerikai, brit és francia városrészek létesültek. Hudec László működésének ideje a két világháború között virágzó gazdaság korszaka, az építészet aranykora volt Sanghajban.

Hudec tehetségét, felkészültségét mutatja, hogy Sanghajba érkezése után alig néhány hónappal alkalmazást nyert egy amerikai építész irodájában. Önéletírásában így számol be erről az időszakról: „Sanghaj ekkor élte meg rendkívüli fejlődésének első lendületét, így az irodájuk hamarosan a legkeresettebb lett a városban. Munkáik között iskolák, magánházak, apartment házak, iroda- és üzletházak szerepeltek, és több tervpályázaton díjakat nyertek.

A díjnyertes pályázatok közül a Sanghaji Amerikai Klub nyolcemeletes épületének megbízása volt a legérdekesebb.” Ez a terv megvalósult, az épület megépült, 1994-ben műemlékké nyilvánították, 2008-ban, a Hudec-év keretében itt nyitották meg Hudec László emlékkiállítását.

Hudec 1925-ben önálló építészirodát nyitott. Megrendelői között a nemzetközi – amerikai, brit, francia – kolónia tagjain kívül az 1927-től uralomra került kínai nemzeti kormány tagjai is szép számmal szerepeltek. A kínai metropoliszban nagyjából hatvan épülete ismert, de máig nincs lezárva a kutatás. Néhány épületéről – és azok hátteréről is – érdemes külön szót ejteni. Egyik első épülete, az V. György brit király által lovaggá ütött Ho Tung sanghaji iparmágnás rezidenciája 1919-ben készült. Az épületet 2005-ben műemlékké nyilvánítottak.

A Normandia apartmanház eredetileg a francia negyedben épült, 1994-ben nyilvánították műemlékké. Több kórházépületet tervezett: 1926-ban készült el a megyei kórház, amelyről a China Press így írt: „Hudec László a jövő építésze, új kórházterve a Távol-Kelet építészeinek élvonalába emelte. A szintén 1926-ban készült Paulun kórház ma a Fudan Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának része. Az 1928-ban átadott Margaret Williamson kórház ma szintén a Fudan Egyetemhez tartozik, annak Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, Kínában az egyik legjobb intézménynek számít.

Hudec tervezte 1931-ben a Nan Vang Egyetem Mérnöki Karát, ami ma Kína egyik legismertebb felsőoktatási intézményéhez, a Jiao­tong Egyetemhez tartozik. Több templomot tervezett, szoros kapcsolatban állt a jezsuitákkal, evangélikusokkal, baptistákkal, metodistákkal, az egyik legszebb egyházi épülete a Moore-emléktemplom, amelyet már 1991-ben műemlékké nyilvánították. Ma a Kínai Keresztény Közösség gyülekezete használja és tartja fenn. Az 1933-ban készült, 2200 férőhelyes Nagy Filmszínháza évtizedekig Ázsia legmodernebb és legnagyobb mozija volt. Építészetileg talán ez a legjobb háza. Amikor átadták, szinte az összes távol-keleti lap beszámolt róla.

Akkoriban járt a tokiói egyetemre a később világhírűvé vált Kenzo Tange, az 1964-es tokiói olimpia japán építésze, aki írásaiban gyakran hivatkozott Hudec filmszínházára. Az épületet már 1989-ben műemlékké nyilvánították. A mozi mellett álló, 1934-ben átadott, huszonnégy szintes Park Hotel Sanghaj az 1980-as évek közepéig Ázsia legmagasabb épületének számított. Olyan szimbóluma lett a városnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony. A Park Szálló és a Nagy Filmszínház Hudec modern és kínai jegyekkel is rendelkező art deco remekművei.

Ieoh Ming Pei világhírű kínai származású amerikai építészt Hudec Park Szállója ihlette meg pályája kezdetén, és inspirálója volt később is. Hudec közéleti szerepvállalása is példaértékű. A legnehezebb háborús időkben – 1943-ban – lett sanghaji tiszteletbeli magyar konzul. Erkölcsi tartása, vallásossága, elvei hasonlók voltak egy másik felvidéki magyaréhoz, Esterházy Jánoséhoz. Megvetette a nácikat, és tiszteletbeli sanghaji konzulként emberbaráti elvei vezérelték. Anyagilag is segítette a hazánkból és a környező országokból érkező menekülteket, zsidókat is. Sanghaj felett 1947 elején vette át az ellenőrzést Mao Forradalmi Felszabadító Hadserege. Az új hatóságok Hudecre ellenségként tekintettek, irodáját felszámolták.

Szeretett városát 1948 januárjában, majdnem harminc év után hagyta ott, az Egyesült Államokban telepedett le. Magyarságát mindvégig vallotta, 1958-ban bekövetkezett halála után hét évvel hamvait felesége Besztercebányára hazaszállította, és a családi kriptában helyezte el.

Mao Kínája a múlté, Kína felemelkedése a Mao örökségével szakító Teng Hsziao-pingnek köszönhető. Az elmúlt évtizedek Kínája sok vonatkozásban visszatérést jelent Kína – benne Sanghaj két világháború közötti – első aranykorába. Aki a mai Kínát mélyebben meg akarja ismerni, vessen egy pillantást egy jelentős magyar építész, Hudec János életművére, többet ért majd Kína felemelkedéséből, mintha az előítéletei vezérelnék.

Az 1905-ben alapított Fudan Egyetem biztos, hogy több vargabetű után jutott el addig, hogy ma 35 tanszékével, 39 ezer diákjával, 8500 oktatójával a világ 34. legjobb egyetemévé vált. A Fudan budapesti campusával egy olyan inkulturáció veheti kezdetét, ami Magyarország számára rendkívüli erőforrást jelenthet – és ennek Hudec János révén magyar vonatkozásai is lehetnek. Ha lesz művészeti-építész kara a Fudannak – és miért ne lehetne –, vegye fel Hudec László magyar építész nevét!

(A szerző építész, volt országgyűlési képviselő)

Kapcsolódó írásaink

Nagy Dóra

Nagy Dóra

A süvöltők hada

ĀŐszintén megmondom, egyre nehezebb nézni a parlamenti közvetítéseket, mert akárhányszor felszólal egy ellenzéki politikus, nem lehet mást érezni, mint szégyent

Fodor-Horváth Zsófia

Fodor-Horváth Zsófia

Az Orbán-szabály titkai

ĀAz egyik legmerészebb állítást a férjemről egy újságíró kollégámtól hallottam, aki azt mondta: úgy érzi, kezdi látni, milyen ember is valójában G. Fodor