„Gulyás Marci partizános trófeagyűjteményéből úgy hiányzott Fegyőr Bandi, mint Jakab Péternek egy kiadós orbánozással töltött plenáris ülés után a technokolos-párizsis zsömle” – így értékelte a Kontra nevet viselő blog Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum miniszterelnök-jelöltjének szereplését a vele készült múlt heti mélyinterjú kapcsán. A hebegő-habogó, máskor hosszú másodpercekig a szavakat kereső, a kínos kérdések előtt kapituláló, a hibáit véletlenül sem beismerő, rokonszenvet senkiben nem ébresztő pártelnökről azóta – oldalfüggetlenül – elemzők sora szögezte le, hogy Fegyőr Bandi kiírta magát a szivárványkoalíció miniszterelnök-jelölti előválasztásának versenyéből.
Fegyőr csúfos (le)szereplésére is rátett egy péklapáttal, amikor azzal mentegetőzött, hogy a vele készült felvételt összevágták. Nem, nem ezért bukott meg a baloldal vezérszerepére hajtó ifjú liberális politikus. Nem csak felkészületlensége okán.
Nem azért csupán, mert az „objektív, független, demokratikus és szabad” médiában, ahol rendszeresen megszólal, nem szokott hozzá a nehéz és kínos kérdésekhez, az meg csak természetes, hogy a „kormánypárti lakájmédiának” nem is válaszol, ha éppen kérdezik. Nem kellett még megmagyarázni azt sem, hogy ha „felhúzta magát az őszödi beszéden”, és Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnököt az ország vezetésére alkalmatlannak tartotta, akkor most miért bútorozik vele össze. Hja, a választók miatt.
Hát persze. Fegyőr most már „ifjúkori tévedésnek” minősíti azt is, hogy új generációként igazi rendszerváltozást hirdetve azzal a szándékkal ugrott fejest a politikába, hogy leszámolnak a múlt elitjeivel. Igaz, nem egészen ilyen típusú leszámolásra gondoltunk, mint amilyenre Fegyőr hatalmi céljai érdekében készül: a jogállamiság felfüggesztésére, a politikai ellenfelek bebörtönzésére, vagyonuk elkobozására.
A felkészületlenség mellett van más is, ami Fekete-Győr András alkalmatlanságának csalhatatlan jele. Jelesül: a politikai lózunguk mögött nincs épkézláb vízió, realista program, legkevésbé mindezek talapzata: önnönmaga hitelessége. Itt van például a transzparencia, a Momentum legfőbb varázsigéje.
A 2018-as választás kampánypénzeinek felhasználásáról egyetlen sort találni a Momentum – az Állami Számvevőszék által kifogásolt – beszámolójában: „130 millió forint politikai munka.” Ennyi. Ilyen transzparencia kell a magyarnak, még Sargentini asszony is csak csettintene az EP-ben. A DK-hoz képest nem is olyan rossz! Utóbbiak ugyanis a megalakulásuk óta törvényen kívül működnek, újabban még feketebankolnak is.
Szép kis jogállam lesz itt! A rendőröket füstgránáttal hajigáló, korábban az Origo szerkesztőségébe betörő Fekete-Győr a Momentum számára – az MSZP végelgyengülése, a Jobbik agóniája és az LMP eróziója okán – áttörést hozó európai parlamenti választást követően már arról beszélt, az ellenzéki oldalon nincs szükség ennyi pártra.
Bőven elegendő a DK és a Momentum az Orbán-rendszer lebontásához. Fegyőr demokratikus felvetésére az LMP alapítója, Schiffer András azt mondta, hogy ennek a gondolatmenetnek a történelmi áthallása is rossz, hiszen 1945 után a Magyar Kommunista Párt is azzal házalt, hogy túl sok a párt, „Ma már mikroszkóppal sem lehet észrevenni hangsúlybeli különbségeket az ellenzéki pártok között. Ezek után tényleg, miért is maradna meg több párt, hiszen a verseny arról szól, ki tud jobban fenyegetőzni, és ki tudja hangosabban szidni a miniszterelnököt” – kommentálta akkoriban Schiffer Gyurcsány önmagát beteljesítő jóslatát.
Fegyőrből miniszterelnök nem lesz. Felkészül Gyurcsányné Dobrev Klára.
(A szerző újságíró)
