Richard Sadleir

Vélemény és vita

Ausztrália klímapolitikája

A tavalyi év olyan volt, amely tesztelte közösségeink erejét és országaink ellenálló képességét. A Covid–19-járvány uralta ezt az évet

Az ausztrálok számára a 2020-as év történelmük legpusztítóbb bozóttüzével kezdődött. A közeli és távoli nemzetek felajánlották Ausztráliának a segítséget. Több mint háromszáz külföldi tűzoltó állt mellettünk, miközben a lángokkal küzdöttünk. Világszerte az emberek adományokat gyűjtöttek az újjáépítésünk, helyreállításunk és a jövőbeli ellenálló képességünk elősegítése érdekében. Mélységesen meghatottak minket a magyar barátaink nagylelkű adományai.
Ez a nagylelkűség a szükségünk órájában lekötelező volt. És soha nem felejtjük el.

A tavalyi év megmutatta a közös tenni akarás, az innováció, az erőforrások és a vezetés fontosságát közösségünk védelme és támogatása érdekében.

Míg a kibocsátás csökkentése továbbra is döntő fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval két fok alatt maradjon, fokozott erőfeszítésekre lesz szükség a már bekövetkező éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az ellenálló képesség kialakításához.

Ausztrália a világ legszárazabb lakott területe. Szerencsénk, hogy tanulhatunk az első ausztrálok, az őslakosok és a Torres-szoros szigeti népeink országukhoz fűződő folyamatos kapcsolatából.

Több mint 65 ezer éven át hagyományos ismereteik és szokásaik óvják és védik Ausztrália természetes környezetét. A legutóbbi bozóttüzek megmutatták annak a fontosságát, hogy a hagyományos ismereteket összekapcsolják a modern tudományokkal, és olyan hagyományos tűzvédelmi gyakorlatokat alkalmazzanak, mint a hűvös és ellenőrzött égések. Ausztrália több mint 15 milliárd dollárt költött arra, hogy természeti erőforrásainkat, környezetünket és vízi infrastruktúráját ellenállóbbá tegye az aszállyal és az éghajlati katasztrófákkal szemben.

Több mint kétmilliárd dollárt költünk a bozóttüzek utáni helyreállítási erőfeszítésekre, támogatva a helyi közösségeket saját gazdasági, társadalmi és környezeti helyreállításuk megtervezésében, 2,7 milliárd dollárt fordítottunk a Nagy-korallzátony hatékony irányítására és védelmére, hogy segítsünk egyik nemzeti ikonunknak felépülni a fehérítő eseményekből és alkalmazkodni az óceán változó hőmérsékletéhez.

Míg alkalmazkodási és rugalmassági munkánk otthon kezdődik, Ausztrália elkötelezte magát amellett is, hogy támogassa a szomszédos és globális közösségeket az éghajlatváltozás kezelésében.

Ausztrália legalább 1,5 milliárd dollárt ígért a 2020 és 2025 közötti időszakban a globális éghajlat-finanszírozásra. Ebből a finanszírozásból 500 millió dollár közvetlenül segít a csendes-óceáni szomszé­dainknak a megújuló energia bevezetésében, valamint javítja éghajlatváltozásukat és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességüket. Természetesen az alkalmazkodási intézkedéseknek együtt kell járniuk a kibocsátás csökkentésével. És Ausztrália folytatja a munkát.

Továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk a párizsi megállapodás mellett, és jó úton haladunk 2030-ra kitűzött célunk teljesítése és túllépése érdekében, mivel 2005 óta csaknem 17 százalékkal csökkentettük a kibocsátást. Kibocsátásunk gyorsabban esett, mint sok más fejlett gazdaságban vagy az OECD átlagában.

Az ausztrálok világviszonylatban is sok megújuló energiát alkalmaznak. Majdnem minden negyedik ausztrál otthon rendelkezik napenergiával – a világon a legmagasabb a felvétel –, és úgy gondoljuk,hogy a megújuló energiaforrások 2030-ra az áram legalább 50 százalékát adják majd. Ausztrália célja, hogy a lehető leghamarabb elérje a nettó nulla kibocsátást. A nettó nulla elérésének szükségessége nem vitatott – a globális közösségnek a „hogyanra” kell összpontosítania. Ennek a lendületnek a fenntartása érdekében Ausztrália kifejlesztett egy technológiai beruházási ütemtervet – átfogó tervet a kibocsátás csökkentéséhez szükséges technológiákba való befektetéshez Ausztráliában és az egész világon. Ausztrália 70 milliárd dollárt kíván beruházni az alacsony kibocsátású technológiákba 2030-ig.

Olyan gyorsuló technológiákra összpontosítunk, mint a hidrogén, a szénmegkötés felhasználása és tárolása, a szén, az energiatárolás a megújuló energiák és a szén-dioxid-mentes szállítás támogatása, valamint az alacsony vagy nullakibocsátású acél és alumíniumgyártás. E technológiák széles körű elterjedése csökkenti vagy kiküszöböli azokat az ágazatokat, amelyek a világ kibocsátásának 90 százalékáért – 45 milliárd tonnáért – felelősek. Ez egy gyakorlati út a nettó nulla kibocsátás eléréséhez, amely gazdasági lehetőséget is kínál.

Amint a világ felépül a Covid–19 gazdasági hatásaiból, olyan beruházásokra van szükségünk, amelyek felgyorsíthatják a kibocsátáscsökkentést, és támogathatják a munkahelyeket és a közösségeket.

A legambiciózusabb globális kibocsátáscsökkentés ellenére is alkalmazkodnunk kell az éghajlatunk változásához a következő évtizedekben.

Közösen elérhetjük a célunk.

(A szerző Ausztrália magyarországi nagykövete)

Kapcsolódó írásaink

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Régi szavak – új szótárak (3.)

ĀPetőfi Sándor születésének (1823. január 1.) bicentenáriumát már most elkezdtük ünnepelni, az újévi dátum miatt két évre (2022–2023-ra) tervezett rendezvénysorozat meghirdetésével

Kelemen András

Kelemen András

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent?

ĀPontos volt a lakiteleki nyilatkozat megállapítása: „A magyarság önismerete megdöbbentően hiányos. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja”