Vélemény és vita
Fő a bizalom!
Németország történetében még soha nem volt ekkora segélyprogram, mint most, a járvány idején
A gazdasági mentőcsomagba vissza nem térítendő támogatás, azonnali segély, kölcsön, tőkeinjekció, jótállás is belekerült. Nyolcvanmilliárd euró ment el ezekre idáig, büszkélkedik Altmaier gazdasági főminiszter. A kis- és középvállalatokra nehezedő terheket adókönnyítéssel és a takarékra tett dolgozók támogatásával enyhítik, ami további 150 milliárd eurót jelent.
A vállalkozások a pandémia kezdete óta már harmadjára kérhetik az egyszerűsített formájú áthidaló segítséget, amennyiben havi forgalmuk az előző évi azonos hónap forgalmának harminc százaléka alatt marad. A támogatásban mindenkire gondoltak, még a közhasznú cégek, egyesületek, szabad foglalkozásúak, művészek, a kultúra területén dolgozók, egyszóval mindenki beletartozik, akit a korlátozások hátrányosan érintenek.
Ez az igazi járványkezelés! Hivatkozhatnának rá a hazai németmajmoló, harcos trollok is. Bár attól tartok, ha a támogatások összegét átszámítanák forintra, megzavarná őket a helyi érték, és elvesznének a nullák tengerében. Pedig lakosságarányosan megközelítőleg akkora a nagy, gazdag Németország koronavírus mentőcsomagja, mint amennyit a magyar kormány ad a válságkezelésre, 9 000 000 000 000 (kilencezermilliárd) forint.
A rendíthetetlen hivatalnokként ismert németek az igényléseknél figyelembe vették a járvány okozta ügyintézési nehézségeket, és a bürokráciát minimálisra csökkentették. Fő a bizalom, ami az állampolgárok szorgalmáról és becsületességéről szerzett sok évtizedes tapasztalaton nyugszik. Nem él vissza vele senki!
A cetlin, bediktálásra vagy az interneten leadott adatokban a hivatal nem kételkedett, rögzítette, a bank utalt a leadott bankszámlára, és máris érkezett a koronasegély. Minden előzetes kontroll nélkül. Egy idő után furcsa pénzmozgásra figyeltek fel a bankok, és jelentették az illetékes hatóságoknak. A nyomozás során megállapították, hogy hamis adatokkal eddig huszonötezren zsebeltek be jogosulatlanul, összességében több száz millió eurót.
A csalás mérete óriásinak tűnik. A csalásban Észak-Rajna-Vesztfália vezeti a mezőnyt, a volt NDK-s tartományok hátul kullognak. Amíg a kétmilliós Türingiában mindössze hetven ügyben nyomoz a hatóság, a Rajna-vidéken hetvenszer ennyiben. Igaz, ez a legnépesebb és legszínesebb német tartomány, 18 milliós lakosságának egyharmada migrációs hátterű.
A jogtalanul felvett segély esetenként nyolc-tizenötezer euró. Fejkvóta alapján a multikulti Berlin áll az élen, kétezer-hatszáz esetben nyomoznak, és a területi bűnügyi hivatal további tízezer feljelentés kivizsgálásának még neki sem kezdett. Hab a tortán, hogy a gyanúsítottak között jó pár – finoman fogalmazva – szélsőséges személy és intézmény található. Berlinben vagy ötven esetben szalafistákhoz, köztük a berlini merénylő, Anis Amri egykori harcostársaihoz, a Fussilet-mecsethez vezettek a szálak.
A rendőrség házkutatásokat tartott, több mecsetet alaposan átvizsgáltak. A rajtaütéskor a mecset közössége az utcán zászlót lengetve halk morajjal fejezte ki nemtetszését, egyesek kelet felé leborulva Allah segítségéért imádkoztak Az ügyész szerint itt perekre kell számítani, mert a szalafista támogatottak tovább támogatták társaikat, akik az Iszlám Állam harcosaiként küzdenek az igaz hitért. Azaz a járványsegélyekből a német állam mit sem sejtő jó szándékkal közvetve a terrorizmust finanszírozta.
Most, hogy a dolgot a sajtó megszellőztette, elindult az egymásra mutogatás. A szövetségi és a tartományi minisztériumok, az önkormányzatok, bankok Komámasszony, hol, az olló?-t játszanak. Ki a felelős? Hűtlen kezelést emlegetnek, csúcstalálkozót hívnának össze, ki kellene találni, hogyan lehet a kifizetett pénzt visszaszerezni.
A gazdasági csúcsminiszter felelősségét taglalják, legszívesebben le is mondatnák. Mármint a szocialista koalíciós partnerek. Az sem véletlen, hogy éppen a két tartományi választás reggelén pattant a nyilvánosság elé a CDU-t terhelő újabb botrány. Mert a csúcsminiszter, Peter Altmaier a CDU-t erősíti, először Brüsszelben tette, de amikor a hazahívta, mármint Angela Merkel az első kormányába, érezte, itt az idő! Igazi Jolly Joker, bizalmi ember, akit mindig elő lehet húzni a kalapból, volt már környezetvédelmi miniszter, belügyminiszter, vezette Merkel kancelláriáját, és ő volt felelős a migráció levezényléséért is.
Senki nem csodálkozott, amikor gazdasági miniszter lett, arrafelé nem szokás szakembert tenni egy tárca élére. Most éppen az azonnali segély felett rendelkezett nagyvonalúan, szerinte a többi már a tartományok sara, nekik kellett volna megvizsgálniuk a jogosultságot. A tartományi minisztériumok az önkormányzathoz passzoltak, ők sem akartak népszerűtlenek lenni vagy egyáltalán dolgozni vele.
A bankok meg fizettek, mint egy magyar katonatiszt. Az államügyész hűtlen kezelés gyanúja miatt négy berlini bankvezető ellen indított eljárást. A politika szokás szerint kibújik a hurokból.
Vagy mégsem? Berlin zöld színekben pompázó német–román polgármestere és gazdasági szenátora, Ramona Pop a Berlini Beruházási Bankot (IBB) teszi felelőssé, a bank ezt visszautasítja, hiszen ők a szenátus felhatalmazása alapján jártak el mindenben. A német rendőrszakszervezet vezetője szerint a felmerült visszaélésekért egyértelműen a szenátus a felelős. „A berlini városházán nem kormányoznak, csak lenyúlják a pénzt. Fosztogatnak, ezt nem tudom másképp kifejezni – mondja. Újra a szervezett felelősség nélküliség van hatalmon.” Berlinnek vörös–vörös–zöld városvezetése van, az itt a kommunista utódpártot, a Linkét, a szocikat (SDP) és az új baloldalt (Grüne) jelenti.
Itt előttünk a csodált nemzetközi példa. Ne legyenek illúzióink!
(A szerző történész)