Vélemény és vita
Apák, anyák, sztrapacskák
Megkezdődött a baloldalon a kampány, a hatpárti koalíció vezetői egymásnak adják a szabad sajtóban a kilincset, üzengetnek egymásnak és a választópolgároknak
álláspont
Ilyen az igazi demokrácia, olykor egymás tenyeréből cseresznyéznek, máskor saját pecsenyéjüket sütögetve ássák ki a csatabárdot. Jakab Péter, a Jobbik elnöke például a „főzőcske, de okosan” játékban fut köröket, kedvence nem a csuporméz, hanem a parizeres kifli, a „kádáros” paprikás krumpli és a szláv sztrapacska. Jakab mintázza meg a leendő negyedik köztársaság demokratikus világának munkásideálját, „melósát”, amely a munkásosztályt majd – ha eljön az ideje – a paradicsomba repíti.
Az álmelós Jobbik-elnök a Telexnek adott interjúban akaratlanul is újabb rést ütött az álbaloldali pajzson, egyben kivívta a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a haragját. Eléggé el nem ítélhetően azt találta ugyanis mondani, hogy soha nem fog azért küzdeni, hogy egy gyereknek három apja legyen. „Nekem a család – fogalmazott – egy apából és egy anyából áll a gyermek érdekében.”
Lássuk be, ez manapság az európai egyesült államok felé vezető úton nem trendi, sőt, ellentmond mindannak, amit például a virtuális főpolgármester, a miniszterelnök-jelöltségét lebegtető Karácsony Gergely tesz, kijelent, a közösségi médiában megoszt és lájkol. Nem kvadrál azzal sem, amit a Momentum borostás Lenin-fiúja világmegváltó programjában hirdet, tudniillik, hogy az örökbefogadókat, legyenek akár különböző vagy azonos nemű párok vagy egyedülállók, felkészítik és támogatják a gyermekek befogadásában.
Az szinte biztos, hogy Jakab nyilatkozatát a Bundesligában tündöklő, a pályán kívül azonban a liberális őrület fogságába esett hálóőr, Gula, azaz Gulácsi Péter sem fogja lájkolni. Ugyancsak megütközést váltottak ki a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak az ötvenes évek bolsevista megtorlásaira hajazó fenyegetőzései – például a legfőbb ügyész jogállamon kívüli elmozdítása – a baloldal köreiben is.
Valaki a 24.hu portálon így kommentálta ezt: „Fegyőr, te csak egy füstbombát ejtettél a rendőrökre? Megnéztem a videót, és az a bomba rendesen meg volt küldve! Kinek képzeled te magad? Füstbombát dobálsz rendőrökre, majd amikor bíróság elé állítanak, diktatúrát kiáltasz?”
Ha már a baloldali értelmezésű jogállamiság e szép példája szóba került, nem árt felidézni, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke is beszállt a brüsszeli szirénhangokat felidéző nótaversenybe. Az Azonnali.hu portálnak adott mélyinterjúban a társelnök asszony a riporter kérdésére volt oly kedves definiálni, ki számít NER-oligarchának.
„Az, aki – válaszolta – az elmúlt tíz évben állami vagyonból építette fel a birodalmát.” Ha a kunhalmis tudományos definícióból kivesszük a butaságot, vagyis „az elmúlt tíz évet” – hiszen e tevékenységet nem lehetséges időintervallumhoz kötni –, akkor a rendszerváltoztatást követően az első magyar oligarchák között meglelhetjük a baloldal mai vezetőjét, korábbi bukott miniszterelnökét, Gyurcsány Ferencet.
Ha valaki, akkor ő aztán minden vagyonát a magyar államtól szerezte, bagóért, volt állampárti, rendszerváltói, illetve az Apró-villából nyújtott anyósi segédlettel, a Miniszterelnöki Hivatalba telepített KISZ-esek közbenjárásával, állami banki kölcsönnel, amellyel Gyurcsány megszerezte a Motimot.
Kunhalmi szerint tehát a DK elnöke oligarcha, akit el kell számoltatni. A társelnök korábbi parlamenti performanszát felidézve – „Képviselőkbe folytani a szót illendő?” –, nem vennénk magunknak a bátorságot, hogy törekvését elfojtsuk…
(A szerző újságíró)