Vélemény és vita
Nyelvi tabuk járvány idején
Mindig kiszivárog valami. Most például az, hogy a német intenzív osztályokon fekvő covidos betegek nagy része migrációs hátterű
A szakma által az egyik legjobbnak tartott tüdőgyógyász, Thomas Voshaar főorvos november és január között mért adatai szerint az intubált betegek kilencven százaléka finoman fogalmazva nem ért németül. Kommunikációs akadálya van a felvilágosításnak, mondja a főorvos, nem jut el hozzájuk a járványellenes intézkedések híre, módja. Az előírt viselkedési, védekezési szabályokról mit sem tudnak, a kultúrájukban ismeretlen a távolságtartás, és az asszonyok is csak utcán viselik a vallásuk által megszabott arctakaró maszkot. Szeretik a közösséget, járnak a mecsetbe, de otthon is sokan vannak egy fedél alatt.
Voshaar doktor a moersi tüdőklinikán szakorvos. Arrafelé, Essen–Duisburg környékén a lakosság egyharmada migrációs hátterű, bár a statisztika szerint ebbe a halmazba a kelet-európaiak is beleszámítanak. Legyünk őszinték, ezen a tájékon őrájuk sem jellemző a nyelvismeret. (Nürnbergi magyar ismerősöm mesélte, hogy elsős gyereke osztályában hárman vannak németek, ők is annak számítanak, mert jól beszélik a nyelvet.)
A főorvos úr február közepén online konferencián vett részt a többi érintett főorvossal és a járványkezelésért felelős Robert Koch Intézet főigazgatójával, Németország első számú virológusával. A nyelvi probléma is napirendre került, és a grémium úgy döntött, tájékoztatni kell róla az illetékes politikai döntéshozókat. Voshaar doktor egyenesen az egészségügyi minisztert kereste meg, aki az információt nem továbbította a kancelláriahivatalba.
Ezért aztán a szerdai koronavírus csúcstalálkozón, ahol az összes tartományi miniszterelnök és Merkel kancellár a központi járványügyi intézkedéseket hozza, a betegek nyelvi problémája nem volt napirenden. A korlátozásoknál a közelgő cukor-ünnepet sem vették figyelembe, pedig az a muszlimoknak olyan, mint a keresztényeknek a karácsony. Utaznak keresztül-kasul az országban, hogy együtt legyen a család.
A fővirológus Wieler professzor azt mondja, bár a probléma valós, a téma mégis tabunak számít. Legalábbis a politika elvárja, hogy így kezeljék. Felvilágosító munkát sem tudnak végezni, mert ebbe a párhuzamos társadalomba a szabályozottból nincs átjárás. A mecset világa zárt, oda gyaur nem teheti be a lábát, legfeljebb az imám engedélyével. Wieler óvatosan fogalmazott, nem akarja, hogy az elmondottakat a sajtó felkapja, és ténymegállapításként kezelje, hiszen csak szakemberek egymás közti beszélgetéséről, egyszerű információcseréről volt szó.
Hivatalos állásfoglalás szerint nem mutatható ki összefüggés a fertőzöttség és a migrációs háttér között. A témát tabuként kezelik, a német kormány fél, hogy esetleg rasszista indíttatású viták robbannának ki. Mindenesetre új szóval gyarapodott a nyelvismeretünk: Kommunikationsbarriere, vagyis kommunikációs akadály. Remélem, ez lesz a 2021-es év szava Németországban, hiszen annyira körülírja azt a jelenséget, amivel Németország küszködik: migráció, integráció, járvány, gazdasági visszaesés. Problémák halmaza, amit a világért sem neveznének a nevén, mert amíg nem beszélnek róla, addig nincs is.
Ha mégis feltűnne, akkor a figyelmet szépen elterelik, arra ott van az örökös bűnbak, Magyarország és persze a német jobboldali ellenzék. Orbán Viktor „vitatott” pártját sikerült kiszorítani a frakcióból, kiszorítanák a néppártból is, mutatva, nincs ott helye radikális jobboldali eszméknek. Belpolitikában a Bundestag legerősebb ellenzéki pártját, nemcsak a frakciót, hanem a teljes AfD-t a gyanús kategóriába sorolták, és titkosszolgálati megfigyelés alá helyezték.
Hát persze, közelednek a választások, és egy kormányzó párt jogállamban így szabadul meg politikai ellenfeleitől.
(A szerző történész)
