Farkas Judit

Vélemény és vita

A Pfizer gyógyszergyár jelentős antibiotikum-készleteket ajándékozott a magyaroknak 1956-ban

Az első segélyszállítmányt a többéves fogságból szabadult Mindszenty József bíborosnak és a forradalmárok egy csoportjának adták át

Az 1956-os forradalom súlyos emberáldozattal járó pusztításáról, a sebesültek magas számáról és a lábukkal szavazó menekültekről beszámoló sajtócikkeknek, fotóriportoknak és filmfelvételeknek köszönhetően a nyugati közvélemény óriási szimpátiával és együttérzéssel követte a szabadságukért és függetlenségükért fegyvert ragadó magyarok heroikus küzdelmét, majd a forradalom vérbefojtásának következményeit.

A magyarokat övező hatalmas szolidaritási hullámnak köszönhetően a segélyszervezetek, így például a Nemzetközi Vöröskereszt felhívására folyamatosan érkeztek az országba a vér-, gyógyszer-, kötszer- és élelmiszer-szállítmányok. A segélyek célba juttatása azonban komoly kihívás elé állította a humanitárius szervezeteket. Kevéssé ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében is részt vevő amerikai Pfizer gyógyszergyár jogelődje (Chas. Pfizer & Co.) jelentős mennyiségű antibiotikumot adományozott Magyarországnak a forradalom kitörését követően, ezzel a szimbolikus gesztussal fejezve ki az amerikaiak együttérzését a magyarokkal.

Az október 23-a utáni napokban az International Rescue Committee (IRC, Nemzetközi Mentési Bizottság) közreműködésével valósult meg az első amerikai segélyakció. Az IRC 1933-ban New Yorkban jött létre azzal a céllal, hogy a náci elnyomás üldözöttjeinek támogatást nyújtson. A totalitárius, így a kommunista diktatúrák számkivetettjeit is támogató civil szervezet kiemelt szerepet játszott a magyar menekültek megsegítésében és Amerikában történő letelepítésében.

A forradalom napjaiban az IRC gyógyszeradományokkal akart segítséget nyújtani a magyaroknak. A világhírű Pfizer cég elnökét is sikerült megnyerni az akciónak. John E. McKeen elsőként 75 ezer dollár értékű (ma ez csaknem 466 ezer dollár) Terramycin (más néven Oxytetracyclin) készítményt ajánlott fel Magyarországnak. Az 1950-es évek elején szabadalmaztatott, széles spektrumú antibiotikum számos betegség, így például a tüdőgyulladás gyógyításában is világszerte áttörést hozott. A gyógyszert ugyanakkor nyílt sebek kezelésére is használták.

A sok sebesültnek, majd később a menekülteknek, különösen a kiskorúaknak nagy szükségük volt a gyógyszerekre.  Az IRC két vezetője vállalta, hogy egy jelképes, 15 ezer ampullából álló adagot nyomban eljuttat Budapestre. Miután október 30-án megérkeztek Bécsbe, egyikőjük rövidesen egy antibiotikumokkal, kötszerekkel, ruhákkal és élelmiszerekkel telepakolt autóval útnak indult Budapestre. Az Egyesült Államok első segélyszállítmányát a többéves fogságból nemrég szabadult Mindszenty József bíborosnak, a forradalmárok egy csoportjának, illetve az újjáalakult Szociáldemokrata Párt vezetőjének adták át. Ez ugyanis garanciát jelentett arra, hogy a humanitárius gyorssegély jó kezekbe kerül.

A segélyakció részleteiről a magyar állampolgároknak vajmi kevés információ­juk lehetett. Legfeljebb a Szabad Európa Rádió adásait követő rádióhallgatók értesülhettek arról, hogy az amerikaiak katonai helyett humanitárius segítséget nyújtanak Magyarországnak.

November 4-én, amikor a szovjetek újra bevonultak Budapestre, hogy a forradalmat leverjék, a New Yorkban élő Márai Sándor a Szabad Európa Rádióban elhangzott drámai felhívásában az amerikaiak segélyakció­járól is szólt. Az IRC a forradalom leverését köve­tően is folytatta pénzgyűjtő kampányát, és jelentős szerepet vállalt a magyar menekültek és a Magyarországon maradt lakosság megsegítésében. A Pfizer cég 1956 végéig összesen 220 ezer dollár értékben ajánlott fel gyógyszert a magyaroknak.

(A szerző a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa)

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

A lélek

ĀAz okostelefonok, a pénz, a gyűlölködés, az önzés, a rohanás, a szorongás, a technika zsarnokságában már nem értjük a lélek nyelvét

Nagy Dóra

Nagy Dóra

Új almafákat a kertbe!

ĀEz egy zárt közeg, amelybe senki nem léphet be, hiszen csak az arra érdemes kiválasztottaknak van joguk arra, hogy meghatározzák a kultúrát, az oktatást, az identitást