Szakály Sándor

Vélemény és vita

Ez igen!

A történészi ládafiából

Sok-sok minden előkerülhet a ládafiából. Olyan dolgok is, amikre esetleg már nem is emlékszünk, hogy mikor és miért is kerültek oda. Előtalálásuk után pedig rácsodálkozik az ember, jé… Így jártam nem olyan rég magam is. Elkezdtem rendezgetni a kézirataimat, leveleimet, és kezembe került számos, több mint tíz esztendővel ezelőtt írott rövidke olvasói levelem, glosszának gondolt szövegem, amelyek eljutottak ugyan az adott szerkesztőségekbe, de valami oknál fogva nem láthattak nyomdafestéket. Magam amolyan sajátos kordokumentumoknak vélem azokat, s gondoltam, talán majd most…

Sokan és sokat foglalkoznak napjainkban a magyar sportélet történéseivel, a Pekingben megrendezett XXIX. Nyári Olimpiai Játékok magyar eredményeivel, eredménytelenségével. Ez idő alatt mások pedig készülnek a jövőre. Testnevelő tanárok, edzők, sportvezetők szeretnének lenni. A többségüknek a reménybeli jövő eléréséhez a múltról is ismereteket kell szerezniük. Tanulnak tehát többek között Testnevelés- és sporttörténetet, művelődéstörténetet, és időnként beszámolnak az elsajátított tudásukról. Így volt ez a közeli múltban is. A Testnevelés és sporttörténet tantárgyból megírandó úgynevezett házi dolgozatok témái között volt: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc és a melbourne-i olimpia címet viselő „feladat” is.

A beadott dolgozatok egyikének, itt betűhíven idézett „remeke” még a tapasztalt oktatót is meglepte: „Az első repedések a párt vastag falán 1953. március 5-én jelentek meg, amikor is a szóbeszéd szerint a legfelsőbb párt és állami vezetés tagjai »felbéreltek egy vadkant« Sztálin elvtárs eltávolítására. Ugyanis halála előtt az 1936–37. évi nagy leszámoláshoz hasonló tisztogatást tervezett, mely elsősorban a Szovjetunió beli zsidóság ellen irányult volna – valószínűleg a vezetőség nem kívánta, hogy akármelyikük családfájában vizsgálódjanak, és természetesen nem szerettek volna koholt vádak árnyékában eltűnni a politika süllyesztőjében sem élve, főleg nem halva.”

Ha a jövő sportszervezői, vezetői, netán edzői ilyen komoly ismeretekkel felvértezve indulnak majd el pályájukon, akkor lehet, hogy Peking a jövőben a csodált, vágyott eredményességű olimpiák közé sorol.

(Az Élet és Irodalom szerkesztőségének elküldve 2008 őszén, a Páratlan oldalra ajánlva.)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Beteg Brüsszel

ĀKevés unalmasabb időtöltés van annál, mint balliberális brüsszeli politikusok panelbeszélgetéseit és úgynevezett vitáit hallgatni

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Célkeresztben a fehér ember

ĀAmíg a rasszok egymással viaskodnak, addig a mélyállam hatalma szilárd marad (divide et impera), holott a fehérek alapvetően nem a feketékkel, hanem a mélyállammal állnak szemben