A fellendülés kulcsai

Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban tegnap elmondta, a kedvező adatok azt mutatják, hogy eredményes a kormány otthonteremtési programja, és célt értek az erre fordított költségvetési támogatások.

Mi tagadás, a célzott támogatási programoknak kulcsszerepük volt a lakásépítések újbóli fellendülésében, különösen most, a koronavírus-járvány miatti válság idején. Elég arra gondolni pél­dául, hogy az általános forgalmi adó (áfa) korábban tervezett visszaépítése 27 százalékra az építőiparban úgy csapódott le, hogy csökkenni kezdtek a megrendelések. Az ötszázalékos lakásáfa, de leginkább az otthonteremtési programok viszont érdemben hozzájárulnak az építőipar fellendüléséhez és a gazdaság újraindulásához.

Nemcsak a kormány, de a piac is arra számít, hogy az otthonteremtési kedvezmények révén aktív lesz idén is az ingatlan- és hitelpiac. Hiszen nemcsak az alacsony lakásáfa, de például az illetékmentesség vagy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybe vételének kibővítése is hozzájárul ehhez. A kedvező szabályozói környezet meghozza a beruházási kedvet, mindebből adódóan egyre több család juthat korszerű és jó minőségű otthonhoz, de azoknak is van lehetőségük, akiknek nincs gyermekük.

A gazdaság-újraindítási akcióterv egyik építőeleme az otthonteremtési program, de mégis legfőbb ismérve, hogy a gazdaság egészére, és minden társadalmi csoportra kiterjed: diákokra, munkát vállaló fiatalokra, nyugdíjasokra, gazdákra, vállalkozókra és egyben ismét a családokra, hiszen a kormány a cégek és a családok helyzetének megkönnyítése érdekében idén jú­lius elsejéig hosszabbította meg a hitelmoratóriumot.

Éppen ezért érthetetlen, bár nem meglepő az az ellenzéki megnyilvánulás, hogy az egyre több beruházás a nagyvállalatok érdekeit szolgálja. Az ilyen kijelentés abszurditását jól mutatja, hogy 2020 első három negyed-évé­ben a kis- és középvállalkozói szektorban együttesen 1379 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ami azért nem kevés.

De az újraindítási akciótervben is hasonló számokkal lehet „dobálózni”. Így például a felsőoktatás megújítására, amelynek része a gazdasági szereplőkkel kö­zösen megvalósuló gyakorlati képzés erősítése, 1500 mil-liárd forint jut 2021 és 2026 között, de az Agrárminisztérium is azon dolgozik, hogy idén 1500 milliárd forint értékű pályázatot hirdessen a vidék versenyképességének növelése és a foglalkoztatás bővülése érdekében.

Ha már foglalkoztatás, mindenképpen említésre méltó, hogy ismét 4,5 millióan dolgoznak az országban, csakúgy mint a válságot megelőzően. Ami viszont leginkább a gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhető, hiszen ennek révén a válság kezdetétől 1,547 millió munkahelyet sikerült megvédeni, ezzel együtt az intézkedések – amelyeknek részét képezték a bértámogatások és adócsökkentések – 1,66 millió munkaképes korú embert értek el.

Ezzel együtt az inaktívak, a nyugdíjasok sem lettek elfelejtve, hiszen fokozatosan visszaépül a 13. havi nyugdíj, ami 2,56 millió honfitársunk járandóságát egészíti ki, és először az első heti részletet kapták meg a szépkorúak. A 25 év alatti fiatalok jövőre személyijövedelemadó-mentességhez jutnak, ami a gazdaság-újraindítási akcióterv egyik legfontosabb része. Mégis ezek a programok együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy ismét fellendüljön a gazdaság, és növekedésben a válság előtti évhez hasonlóan megint az Európai Unió éllovasai legyünk.

(A szerző főmunkatárs)