Csak a duma és más semmi

Az Európai Bizottság elnökének a Covid–19-vírus elleni uniós vakcina beszerzése körüli problematikus állapotról szóló beszéde magyarázatnak gyenge, önbírálatnak pedig szánalmas volt, és messze megkerülte a lényeget. Brüsszel oltóanyag-vásárlásának elhibázott pontja, hogy 477 millió ember ellátásának jogát saját magának vindikálta, mindent megtéve, hogy a tagállamok kormányainak kezéből kivegye az ezzel kapcsolatos döntési lehetőségeket.

Az „egységben az erő” demonstrálása a gyakorlatban megbukott, maga a koncepció is halva született. Már megint az történt, hogy az eurobürokraták a saját papírszagú kitalációikat részesítették előnyben a valósággal szemben. Az unió egysége és ereje ugyanis csak elméletben létezik, a valóságban ennek nem sok realitása van. Így tehát előre meg lehetett jósolni, hogy a különböző szérumokból aligha lesz gyorsan elegendő mennyiség, így Brüsszelnek csak egy elfuserált PR-tevékenységre futotta, amelybe alaposan bele is égett.

Nem is lehetett volna ez másként. Az Európai Unió létrehozásáról − a pénzügyi és politikai kötelékek szorosabbra húzásáról − szóló 1992-es maastrichti szerződés óta a brüsszeli megélhetési politikusok mást sem csinálnak, mint igyekeznek a tagállamoktól egyre több jogot einstandolni, megerősítve így saját pozícióikat. Ezzel párhuzamosan pedig megpróbálják az európai egyesült államok, a teljes központosítás irányába terelni a közösséget. A következmények olyannyira kudarcosak, hogy egy magára valamit is adó revizor simán politikai csődeljárást indíthatna az EU ellen.

Csak egy példa Brüsszelnek a központosítást erőltető, enyhén szólva is lázálomközeli ötletei közül. A külügyi főképviselői posztot, amiért Párizs és Berlin egymást túllihegve lobbizott, 2009-ben hozták létre. Ezzel azt a látszatot keltve, hogy az EU-nak már van közös külpolitikája. Persze ilyesmiről manapság sem beszélhetünk, mivel éppen a franciák és a németek azok, akik foggal-körömmel ragaszkodnak külpolitikai függetlenségükhöz.

Pontosabban megpróbálják a kisebb és gyengébb tagállamokra saját – időnként egyeztetett, máskor egymástól is eltérő – diplomáciai elképzeléseiket ráerőltetni. Koszovó függetlenségét, amelyet az unió „nagyjai” komolyan pártoltak, öt tagállam – Románia, Görög­ország, Ciprus, Szlovákia és Spanyolország – a mai napig sem ismerte el. Az „ötök” nemtetszésüket fejezték ki, hogy a többségében albánok lakta, de eredetileg Szer­biához tartozó tartomány nemzetiségi alapon, egyoldalúan lépett, míg a többiek – a reálpolitikát magukévá téve –, felvették a diplomáciai kapcsolatokat Pristinával. Még hogy közös külpolitika?

A központosítási koncepciót azonban Brüsszel vakcinaügyben sem akarja feladni. Az Európai Parlament három legnagyobb frakciója mindennek ellenére egyetértett Von der Leyennel abban, hogy az oltóanyag beszerzése ügyében a huszonhét tagállamnak közösen kell fellépnie. El se tudom képzelni, mi lett volna, ha a tagok külön-külön szerzik be az oltóanyagot, gazdaságilag értelmetlen lett volna, és azt hiszem, hogy a közösségünk végét jelentette volna – állította a bizottság elnöke.

Mi el tudjuk képzelni, mi is lett volna. Mindenki gyorsabban jutott volna az oltóanyaghoz, a közösség végét pedig éppen az európai egyesült államok koncepciójának egyre durvább erőltetése okozhatja.

(A szerző lapszerkesztő)