Vélemény és vita
Újraindulási sikerlista
Ezt az évet is alapvetően meghatározzák a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, így a legfontosabb cél most is a járvány visszaszorítását követően a mielőbbi újraindulás
álláspont
Ebben az értelemben új időszámítás kezdődött a gazdaság-újraindítási akciótervvel, az első lépések már meg is történtek.
Tegnap ugyanis megkapták a családok az otthonfelújítási támogatások „első csomagját”, amely arra hivatott, hogy a gyermeket váró vagy a gyermeket nevelő családok esetében a felújítási költségek felét az állam átvállalja. A 13. havi nyugdíj – amit a baloldali kormány az előző válságban elvett, a polgári a mostaniban visszaadott – első részletét, egyheti járandóságot holnap kezdik folyósítani, ezzel 2,6 millió ember jövedelme egészül ki.
Az új akciótervben ugyanis a kormány a gazdaság helyreállítása és az újraindítás mellett a családvédelmet, az oktatás megerősítését, a nyugdíjasok és vállalkozók segítését, illetve az agrárium versenyképességének a megtartását tűzte zászlajára.
Mielőtt azonban rátérnénk a gazdaság-újraindítási akciótervre, mindenképpen érdemes azt megemlíteni, hogy ez nem jöhetne létre a gazdaságvédelmi akcióterv sikere nélkül. Utóbbi, amely a munkahelyek megvédésén, új állások létrehozatalán, illetve a beruházások ösztönzésén alapult, elérte célját, hiszen ismét 4,5 millióan dolgoznak az országban, csakúgy, mint a válságot megelőzően. Az akcióterv révén ugyanis a válság kezdetétől 1,547 millió munkahelyet sikerült megvédeni, ezzel együtt az intézkedések – amelyeknek részei voltak a bértámogatások és adócsökkentések – 1,660 millió munkaképes korú embert értek el.
Emellett a kormány 2020 márciusától 918 milliárd forint értékű vállalati beruházásösztönző támogatásról döntött, amelynek kettős célja volt: egyrészt a munkahelyek védelme, másrészt a vállalkozások támogatása abban az értelemben, hogy a válság idején is el tudják végezni a szükséges technológiai beruházásokat, ezzel megőrizhessék a versenyképességüket.
Az új akcióterv zászlóshajója mindenképpen az a hitelkonstrukció, amelyet a járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe. Nekik százmilliárd forint áll rendelkezésükre ahhoz, hogy cégenként tíz évre tízmillió forintig kamatmentes kölcsönt vegyenek fel, hároméves fizetési moratóriummal.
Az Agrárminisztérium idén mintegy 1500 milliárd forint értékben hirdet pályázatokat a gazdák és az élelmiszeripar számára a vidék megerősítése és versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatás bővülése érdekében. Mint ahogy Nagy István agrárminiszter mondta, jókor, jó időben jött az a támogatás, amely kifejezetten célzott is volt, és célba is talált.
Hasonlóképpen fogalmazott Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is a napokban, ő azt mondta, hogy a felsőoktatás lesz a gazdaság-újraindítási akciótervben Magyarország lokomotívja. Lévén hogy 2021–26 között több mint 1500 milliárd forintos támogatáshoz juthat a felsőoktatás, így akik most jelentkeznek, tanulmányaik végére egy infrastrukturálisan és képzési keretrendszerében megújult felsőoktatásból léphetnek át, amely jóval több – a gazdasági szereplőkkel közösen megvalósuló – gyakorlati képzési elemmel lesz felvértezve.
A vállalkozások számára további előny, hogy idén is folytatódik az adócsökkentés politikája, így január 1-jétől a kisvállalati adó kulcsa 12-ről 11 százalékra mérséklődött, és az új építésű lakások értékesítésére vonatkozó általános forgalmi adó mértéke, szintén az új akcióterv részeként, ismét öt százalékra csökkent. Mindezzel együtt az előzőhöz hasonlóan az új akcióterv sikerében is lehet bízni, ami lehetővé teszi Magyarország további erősödését.
(A szerző munkatárs)