Vélemény és vita
Gazdaság-újraindítás
A költségvetés stabilizációja, a fegyelmezett gazdaságpolitika, valamint a beruházásösztönző fiskális és monetáris politika járult hozzá ahhoz, hogy Magyarországot felkészülten érte a járvány
álláspont
Veszítettünk ugyan a lendületből, de megmaradtak a munkahelyek és a fejlesztések üteme is. Ugyanis döntően a beruházások teremtik meg az alapot a válságból történő kilábaláshoz, hovatovább ahhoz, hogy Magyarország és a hazai vállalkozások továbbra is versenyképesek maradjanak a globális piacon.
Mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondta, sikerült elhárítanunk, hogy a válság idején visszatérjünk a segély alapú gazdaságra, mert akkor bizony lehúzhatnánk a rolót. Ebben az esetben ugyanis a beruházások is lecsökkennének, ha viszont ezek nincsenek, akkor kevesebb a munka, így lecsökken a fogyasztás, és az állam bevétele is, amiből a segélyeket ki lehetne fizetni. Belekerülnénk egy olyan ördögi körbe, hogy előbb-utóbb kénytelenek lennénk valamely nemzetközi hitelező ajtaján kopogtatni, aminek ugyebár már ismerjük a következményeit.
Mi a védekezésben azt az utat választottuk, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként ötvenezer kis- és középvállalkozás, továbbá egymillió háztartás kapott lehetőséget a hitelfizetés halasztására, ezzel háromezermilliárd forint maradt náluk, a bértámogatás és az adókedvezmények révén pedig megmaradhatott a munkahelyek többsége, illetve újak jöhettek létre. Amit jól mutat, hogy tavaly decemberben annyian dolgoztak az országban, mint az azt megelőző évben.
Ezt a célt is szolgálták a beruházási támogatások, amelyek révén a vállalkozások 280 ezer munkahelyet tarthattak meg, és több tízezer újat hozhattak létre.
Most elérkeztünk a gazdaság-újraindítási akciótervhez, amelynek fontos része a vállalkozások új hitelkonstrukciója, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, az új felsőoktatási és agrárstratégia, és – ismét – nem utolsósorban a beruházások élénkítése.
A beruházásokért jelentős versenyben kell helytállnunk a nemzetközi porondon, ebben az értelemben viszont jól, pontosabban több lábon állunk. Az elmúlt két évben a legnagyobb beruházások Németországból érkeztek, értékben a legtöbb pénzt a kínaiak és a koreaiak fektették be nálunk, és a legtöbb munkahelyet amerikai cégek hozták létre.
Az idei gazdaságpolitika egyik fontos célja, hogy a versenyképesség-javító intézkedéseket folytatni kell, így a második fél évben – feltéve, hogy a tervezett oltottsági szintet sikerül elérni – két számjegyű is lehet a gazdasági növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint fontos, hogy az eddig befektetett energia és pénz ne vesszen el. Már csak azért sem, mert hazánk eddig igen előkelő helyen szerepelt az unióban a beruházások és a foglalkoztatás esetében.
Előbbinél a bruttó hazai termékhez viszonyított nemzetgazdasági beruházások aránya az írek után a második volt Magyarországon a tavalyi első három negyedévben, az állami beruházások arányát figyelembe véve viszont elsők voltunk. Nálunk volt továbbá eddig is az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és ezt a szintet az akcióterv révén sikerült tartani.
Bár a járvány miatt bizonyos ágazatok, így a turizmus és a vendéglátás padlóra kerültek, viszont a gazdaság nyolcvan százaléka továbbra is kiválóan teljesít. Ebben meghatározó rész jut az élelmiszeriparnak, az építőiparnak és a járműiparnak. Utóbbi kettőnél új gazdaságpolitikai cél a hazai márkák erősítése, aminek egyik része a vasúti járműgyártás. Itt már nemcsak a hagyományainkra támaszkodhatnánk, hanem új esélyt is kaphatna az iparág.
(A szerző főmunkatárs)
