Nagy Ervin

Vélemény és vita

A Frontex-zsákutca

A menedékjog létező szabadságjog (Magyarország tavaly is több száz esetben alkalmazta), a migráció azonban nem. Az oltalomra minden embernek joga van, ám a bevándorlás nem alapvető jog. Ezt keveri össze politikai szándéktól vezérelve Brüsszel

A schengeni határok ellenőrzéséért felelős uniós ügynökség, a Frontex visszahívja mind a húsz alkalmazottját a magyar határról, mert a magyar hatóságok megvédik a schengeni határt.

Hogy is van ez? Mielőtt a kétségkívül ellentmondásos, mondhatni abszurd állítás hallatán hanyatt vágnánk magunkat és tótágast állva próbálnánk visszaolvasni  (hátha úgy értelmet nyer), érdemes inkább kibogozni a mondat mögötti szövevényes ügy félremagyarázhatatlan szálait. Tetten érni a jog alatt bujkáló politikát.

Ajánlatos mindjárt két dolgot leszögezni. Egyrészről azt, hogy a menedékjog létező szabadságjog (Magyarország tavaly is több száz esetben alkalmazta), a migráció azonban nem. Az oltalomra minden embernek joga van, ám a bevándorlás nem alapvető jog. Ezt keveri össze politikai szándéktól vezérelve Brüsszel.

A másik fontos megjegyzés, hogy Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa, aki a Twitter közösségi portálon örvendetesnek nevezte a Frontex műveleteinek felfüggesztését, mielőtt a svéd szociáldemokrata párt tagjaként számos miniszteri pozíciót töltött be hazájában, a svéd kommunista párt jogutódjának, a Vänsterpartiet Kommunisterna nevű mozgalomnak volt élharcosa. A kommunista ember nekünk, magyaroknak még akkor is gyanús, ha a változás jogát mindenkinek fenntartjuk. Ennyit a szómágiáról és a hitelességről!

 A Frontex most azt állítja, hogy azért hagyja el a határ őrizetét, mert a magyar hatóság nem tett semmit azután, hogy az Európai Bíróság december 17-i döntésében kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos jogi kötelezettségeit. Megállapította továbbá, hogy „Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően az ország területén maradhassanak a döntés elleni fellebbezés elbírálásáig”.

Ez a bonyolult megfogalmazás a valóságban azt jelenti, hogy jelenleg az a helyzet, hogy ha egy a határhoz érkező személy nem tudja bizonyítani, hogy valóban megilleti őt a menekültjog, akkor kiutasításra kerül. Ezt az eljárást pedig nem fogadja el az Európai Bíróság. Továbbá azt követeli az uniós testület, hogy ha jogellenesen tartózkodik egy bevándorló személy az ország területén (azaz elutasította a hatóság a kérelmét), akkor is ideiglenesen biztosítani kell neki a menekültjogot, hisz lehetősége van még mindenféle bírósági eljárásra, fellebbezésre, amiben természetesen segítséget nyújtanak neki az erre specializálódott NGO-k.

A probléma azonban itt nem ér véget. Ugyanis – az Európai Bíróság döntése szerint – amennyiben 28 nap alatt nem sikerül elbírálni jogerősen a menedékkérelmet, akkor szabadon jöhet-mehet. De mivel nincs az a bíróság, amely egy, a hatóság által elutasított kérelmet többszöri fellebbezés után le tudna követni 28 nap alatt, főleg ha százával érkeznek a beadványok, így megnyílik az a bizonyos kiskapu.

A másik probléma az, hogy tavaly az Európai Bíróság hozott egy olyan döntést is, miszerint az úgynevezett tranzitzónákban „várakozó” migránsok „fogvatartottnak” minősülnek, így a zónákat meg kell szüntetni. Ezt a magyar kormány meg is tette. Ezután azonban a határhoz érkező bevándorló nem tud hol várakozni arra, hogy elbírálják a státuszát 28 napon belül, kielégítve minden jogi fórumot.

Így az elutasító határozat után értelemszerűen kiutasításra kerül. Ez sem tetszik az Európai Bíróságnak. Ahogy az sem, hogy tranzitzóna hiányában (ami a bírósági döntés miatt alakult ki) a magyar hatóság elvárja azt is, hogy – amennyiben lehetséges – a kiinduló ország arra hivatott intézményében (nagykövetség, konzulátus stb.) kerüljön beadásra a kérelem.

Ebben a kacifántos helyzetben egyértelműen kirajzolódik a jog mögött húzódó politikai (valódi) szándék. Ha azt akarja az Európai Bíróság és azért zsarolja Magyarországot a Frontex, hogy úgy történjen a magyar határon minden, ahogy azt az úgynevezett uniós jog szerint elvárják, akkor de facto nincs magyar és nincs schengeni határvédelem. Másik oldalról nézve: ha követjük az Európai Bíróság intelmeit, akkor menedzseljük, nem pedig megállítjuk az illegális bevándorlást. Ez pedig már politikai kérdés.

(A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)
 

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Gyurcsány-ovi

ĀFricska. Megy minden a maga útján. Ujhelyi István, az MSZP-nyüzgönc EP-képviselője a Facebookon üzent Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum reklámelnökének

Őry Mariann

Őry Mariann

Úgynevezett demokrácia

ĀBeszéljünk egy kicsit a demokráciáról! Amivel az Európai Bizottság illetékeseinek nincs gondjuk, az bizonyára mintaszerűen jól működik, ezért – okulásul – nézzünk egy pozitív példát