Vári F. Teofil

Vélemény és vita

Pokoli színjáték

A Népszavában Jézust és Müller Cecília országos tiszti főorvost ábrázoló gúnyrajz megjelenése és védelembe vétele kapcsán Dante Isteni színjátékából a pokolnak legsötétebb istenkáromlói elevenedtek meg és jöttek fel a mélyből

A költő korának szánalmas politikai helyzetén elkeseredve kezdett hozzá fent említett művének megírásához. Ha ma élne, a torz gondolkodású karikatúrafirkáló, a gúnyrajzot közzétevő szellemileg alultáplált szerkesztőség, a torz rajznak még szakmai díjat is megítélő mekkmesterek, továbbá a vallásgyalázás miatti keresetet jogorzó módon elutasító bíróság láttán legalább akkora, ha nem nagyobb inspirációt kapna elbeszélő költeményének megírásához, mint hét évszázaddal ezelőtt. Meggyőződésem, hogy Dante felülmúlta volna önmagát, ha találkozhatott volna ezekkel a szellemileg sivár személyekkel.

Az Isteni színjáték három helyszíne közül a pokol a legzordabb. Az alvilági tűztől megvilágított kietlen táj káromkodástól és szitoktól hangos. A bűnösök személyiségük börtönébe vannak bezárva, így sohasem szabadulhatnak. Ilyen figurák a fönti vallásgyalázást elkövető és azt nyíltan támogató lelki sérültek, akik hiteles és meggyőző módon alakíthatták volna az istenkáromló bűnösöket a költő főművében. Dante a pokol helyszínéül keresve sem találhatott volna jobbat, mint a trágár szabad gondolat bűzétől megfertőzött Népszava szerkesztőségét. Ebben a vallásgyalázásban részt vállalók az egész magyar polgári, nemzeti keresztény jobboldalt akarták provokatív módon lealázni, de valójában önmaguk torz személyiségének foglyai, ugyanúgy, mint Dante bűnösei. Ebből a börtönből paradox módon csakis az általuk kigúnyolt krisztusi megváltás erejének a segítségével szabadulhatnak. Ugyanis, aki esetleg nem látta volna az említett fércművet, annak elmondom, hogy a rajzon Müller Cecília pandémiás tájékoztatót tartva a keresztre feszített Jézusra tekint, és azt mondja, hogy „alapbetegsége függőséget okozott”. Az már csak hab a tortán, hogy ez a keresztényellenes karikatúra arcátlan módon még egy szakmai díjat is kapott néhány hónappal ezelőtt.

A magyar katolikus püspöki kart is felháborította, hogy a bíróság a napokban, első fokon elutasította Vejkey Imrének, a KDNP frakcióvezető-helyettesének a Jézust és Müller Cecília országos tiszti főorvost ábrázoló karikatúra miatt indított keresetét. A képviselő indítványát úgy söpörte le az asztalról a Fővárosi Törvényszék, hogy ő maga fel sem szólalhatott, a felperes álláspontja szerint kommunista időket idéző jelenetek zajlottak a tárgyaláson. Minden jó érzésű ember előtt nyilvánvaló és számukra különösebb magyarázatra nem is szorul, hogy a 2020 tavaszán megjelent karikatúra blaszfemikus ábrázolásával a keresztény értékrendszert gúnyolta ki, emellett a pandémia alatt a munkáját végző, keresztény tiszti főorvost is gúny tárgyává tette. A Soros-féle szervezetek által már korábban kellő módon érzékenyített bíróság azonban, a sajtóhírek szerint, többek között azzal utasította el a keresetet, hogy szerinte a karikatúra jópofa. A hírek szerint az is elhangzott érvként, hogy a gúnyrajz nem irányult a keresztény közösség ellen, csupán a politikai véleménynyilvánítás eszköze volt.

Ebben a rajzban azonban egyetlen épeszű ember sem tud a legjobb igyekezete ellenére sem legalább egy szemernyi politikai kritikát, politikai véleménynyilvánítást felfedezni. Felháborítónak és undorítónak tartom, hogy bárki, főleg egy bíróság jópofának nevezzen bármely olyan írást vagy rajzot, amelyik a keresztény közösséget méltóságában sérti, megalázza, vagy alapvető értékeit, jelképeit gúny tárgyává teszi, és ráadásul mindezt politikai kritikának hazudja. Nem hiszem, hogy éppen a bírák ne lennének tisztában azzal, hogy sem a sajtó-, sem a véleménynyilvánítás szabadsága nem ad jogi felhatalmazást az istenkáromló, vallásgyalázó karikatúrák megjelentetésére. Még az unió alapjogi chartája is hangsúlyozza azt, hogy az egyes rendelkezéseiben szabályozott jogok csak meghatározott feltételek és korlátozások mellett, mások jogainak védelmére tekintettel gyakorolhatók. Például a véleménynyilvánítás szabadsága, amelyre a bíróság hivatkozott, mint alapjog gyakorlása nem sértheti mások emberi méltóságát vagy vallásos meggyőződését, mint úgyszintén alapvető jogot. A véleménynyilvánítás semmilyen körülmények között nem lehet nyilvánvalóan sértő, túlzó vagy az érintett személyt vagy közösséget méltóságában megalázó.

Mivel mi itt, hazánkban meghatározott társadalmi közösségben, állami keretek között, és nem anarchiában, vadak módjára élünk, nagy általánosságban kimondhatjuk, hogy senki sem jogosult jogainak és szabadságának parttalan, korlátlan gyakorlására, annak szellemi perverzióként történő kiélésére. Az alapvető jogok minden normális és morális társadalomban terjedelmüket illetően korlátozottak, vagyis nem korlátlan és nem korlátozhatatlan lehetőségeket jelentenek.

A szólásszabadság alatt nem azt a balliberálisok által szomjúhozott abszolút, korlátlan jogot értjük, amelynek értelmében bárki bármit mondhat bármiről, bármikor és bárhol. Normális és morális civilizált társadalomban a szólásszabadság nem terjed ki a becsületsértő és vallásgyalázó megnyilvánulásokra. Még Sólyom László is korábban, az Alkotmány­bíróság elnökeként úgy foglalt állást, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága csak második a sorban az emberi méltósághoz való jog mögött. A föntebb kifogásolt bírósági döntés jól reprezentálja a balliberális nézetek által szellemileg megfertőzött bírák egy részének morális talajvesztését. Mások vallásos hitének kigúnyolása azonban a józanul gondolkodó emberek számára nem lehet pozitívum, nem lehet alternatíva sem itthon, sem Európában. Könnyen belátható, hogy akik ilyen stílusban értekeznek és ítélkeznek, azok ellenségei a rendnek, a békének és a nyugalomnak, amelyre egyébként pártállástól függetlenül mindnyájunknak szükségünk van.

Mi állhat a fönti vallásgyalázás-jelenség mögött, mik lehetnek a valós okok? A gyökerek visszanyúlnak a neoliberalizmus létrejöttéhez. Ennek az ideológiának a hatására az egyenlőség helytelen közfelfogása alapján minden szabály, tekintély megkérdőjelezhető. Ez a gondolkodásmód mindenkit arra késztet, hogy önmaga keresse az igazságot. Így ez a fajta szabadságfelfogás észrevétlenül megszabadít minden szabály, tradicionális kötelék alól, és lassan az erények megszűnéséhez vezet. Egyszerre csak létrejön egyfajta romlott szabadság, amely arra ösztönöz, hogy mindent megtegyünk, ami jólesik. Ez a szabadság nem ismer semmiféle tekintélyt, leráz magáról minden szabályt. Ez a romlott szabadság a táptalaja annak a torz karikatúrának és a kapcsolódó bírósági ítéletnek is, amelyről most szó van. A másként gondolkodni merészelők szüntelen gúnyolása, a nemzeti és polgári, valamint vallásos értékeket vallók civilizált, sőt emberi mivoltának elvitatása újult erővel tört felszínre az utóbbi időben. A balliberális gondolat létrehozta itthon is azokat a közösségeket, amelyek az igénytelen sajtó- és médiatermékek fogyasztóivá váltak.

Meggyőződésem, hogy ha hazánkban a jobboldali sajtóban jelenne meg mondjuk a szexuális kisebbséget karikírozó publikáció, akkor az Európai Parlament szocialista frakciója soron kívüli ülésén követelné hazánk példás megbüntetését, és a hazai balliberális EU-parlamenti képviselők vörösre dagadt szemekkel éjszakáznának, tollba mondva vádlóinknak hazánk ócsárlását.

A hazai balliberális sajtóban és közösségi médiában azonban a Charlie Hebdo-féle torz gondolkodás teljességgel bevett, aminek maguk a balliberális politikusok az élen járó közvetítői. Alantas indulataik kifejezésére olyan széles körű és változatos módszereket fejlesztettek ki, amikre korábban nem volt példa. Alapvető módszerük az, hogy szinte észrevétlenül olyan tartalmakat közvetítenek, amelyekkel arra törekszenek, szokjon hozzá a szemünk a szeméthez, értelmünk béküljön meg a torz gondolkodásmódjukkal.

Óhatatlanul felvetődik bennünk a kérdés, hogy szeretnénk-e a történelmi és társadalmi kötöttségektől felszabadultan a balliberálisok által kreált világban élni, vagy ragaszkodunk ahhoz a biztos eligazodási pontot nyújtó nemzeti keresztény értékrendhez, amely ezer éven át biztosította hazánk és a nemzet fennmaradását.

(A szerző jogtanácsos)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Obama árnyéka

ĀMire számíthatunk Joe Bidentől? – ez az európai politika egyik nagy kérdése az elmúlt napokban

Deme Dániel

Deme Dániel

Konzervatív óriások csatája

ĀA társadalmi egyesítést sem a büntető hangulatban áskálódó baloldal, sem pedig a radikalizálódó és a valóságot ellenségként kezelő republikánus konzervatív szavazók nem fogják elhozni Amerikának

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom