Szükségállapot

Az előre vélelmezett zavargások megfékezésére huszonötezer katonát vezényeltek a Capitolium épületének környékére. Csak az erődemonstrációt látva, nem lehetett tudni, hogy Amerika Joe Biden elnöki beiktatására vagy háborúra készül. Az új elnöknek nem sok félnivalója volt, hiszen bárminemű csetepaté csak akkor törhetett volna ki, ha csapatának tagjai a feszültség fokozása érdekében úgy döntenek, megismétlik a január 6-án a Capitolium elfoglalásakor alkalmazott forgatókönyvet, vagyis saját maguk szervezik meg a balhét.

A több mint két héttel ezelőtti ostromot előre megkoreografálták, a Capitoliumon nem Donald Trump leköszönt elnök hívei, hanem a Black Lives Matter és az Antifa szélsőségesen liberális aktivistái törtek-zúztak.

Muriel Bowser, Washington DC demokratapárti polgármestere egy cseppnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy a bevezetett fokozott biztonsági intézkedések az elnöki beiktatás után továbbra is érvényben maradnak, mert mint kijelentette, valószínűleg ezek fogják az „új normát” jelenteni Biden hivatalba lépése után is.

Az embernek az 1988-ban bemutatott Szükségállapot című amerikai film jut az eszébe. Az alkotás ijesztő életszerűséggel mutatja be, hogy New York miként válik terror sújtotta várossá. Három évvel a 9/11 előtt készült produkció éppen a World Trade Center elleni, akkor még csak elképzelt merényletből indult ki. Ám ez csak egy láncreakció kezdete, melynek során a szabad világ védelmével megbízott politikusok pont a demokráciát áldozzák be a biztonság érdekében.

Végkifejletét tekintve a mostani washingtoni helyzet és a film mondanivalója között sok közös vonás van. A Capitolium elfoglalására hivatkozva, illetve hasonló események megelőzése érdekében bevezetett rendkívüli intézkedéseknek – például Washingtonban a szabad helyváltoztatás durva korlátozása – a demokrácia néhány eleme máris áldozatául esett. Lényeges eltérés azonban, hogy a mozivásznon a szabadság felkent harcosai egy külső ellenséggel szemben küzdenek, és céljuk a hagyományos alkotmányos rend megvédése, miközben a társadalom a diktatúra felé csúszik.

A mostani, valós washingtoni események során nincs külső ellenség, a belső liberális hatalmi rendszer és a lakosság konzervatív része került egymással szembe.

A küzdelem tétje, hogy a jövőben milyen elvek mentén alakuljon át az amerikai társadalom. A liberálisok szélsőséges célkitűzése uralmuk bebetonozása, hogy soha többé hagyományos értékeket felmutató, például az illegális bevándorlást ellenző elnök ne költözhessen a Fehér Házba.

Biden arról vizionál, hogy 2070-re az európai eredetű lakosság már csak 15 százalékban népesíti be az országot. A mostani washingtoni színjáték egy erőszakosan előkészített társadalomátalakítási folyamat egyik döntő állomása. A főpróbát Ronald Reagan 80-as évekbeli elnöksége idején már megtartották. A balliberális sajtó az egykori színészt és kaliforniai kormányzót ripacsnak, harmadosztályú vadnyugati cowboynak nevezte, és szemére vetette, hogy az 50-es években segített a McCarthy-bizottságnak a hollywoodi stúdiókból a kommunizmus eszméjéért rajongó színészek kiebrudalásában. Már ez önmagában is sok mindent elárul.

Reagan válaszában egy jóst megszégyenítő jövőbelátással már elnöksége előtt hat évvel kijelentette: „Ha a fasizmus valaha is megérkezik Amerikába, akkor az a liberalizmus képében fog jönni.”

Úgy tűnik, a jövendölés valóra válhat.

(A szerző lapszerkesztő)