Putsay Gábor

Vélemény és vita

Bevált recept

Bár a járványnak még messze nincs vége, nagyon úgy tűnik, Magyarország megerősödve kerül ki a válságból

álláspont

Az ország ugyanis a szigorú és következetes költségvetési politika, a fiskális és monetáris intézkedések, no és a beruházások támogatása, erősítése révén rendkívül válságállónak bizonyult, és most már lehet építeni arra, hogyan érjük el idén, de jövőre mindenképpen az eddigi gazdasági növekedésünket, amellyel Európa éllovasai voltunk. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a csodavárás segített, és nem is az, hogy milyen formában tudunk hozzájutni külső segítséghez.

A válság beköszöntével a munkahelyek és a családok védelme mellett az adócsökkentésre és a beruházások ösztönzésére összpontosított a kormány, és a recept most is ugyanaz.

Jelentős, a magyarnál erősebb gazdaságok, elsősorban dél-európai országok szorulnak azonnali segítségre, nevezetesen az európai újjáépítései alap 750 milliárd eurós mentőövére, amely nélkül egyszerűen fizetésképtelenek lennének, és a beruházásaikat sem tudnák már honnan finanszírozni. Nekünk nemcsak, hogy nem lenne szükségünk az alap ránk eső részére, de az elkövetkező két év, sőt a 2027-ig tartó uniós időszak fejlesztéseit nagyrészt hazai forrásból szeretnénk és tudjuk finanszírozni.

Ennek egyik ékes bizonyítéka az a bejelentés, hogy 7537 milliárd forintot lehet költeni a magyar vidék megerősítésére, az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig. Ez történelmi jelentőségű bejelentés! Nemcsak az összeg nagysága, de amiatt is, hogy Magyarország az unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat 2021-től a kormány a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett nyolcvan százalékkal egészíti ki. Ilyen mértékű hozzájárulást 2014 és 2020 között egy tagállam sem adott saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz, és a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, nem is ad. Példázata ez annak is, hogy egy euró­pai nemzetállam a saját erejéből is képes megkapaszkodni, mégpedig olyan formán, hogy az európai közösség és az európai gazdaság szerves része. Az ország, amely nem könyöradományként részesül a szabályok szerint működő uniós pénzalapok – így a Kohéziós Alap – forrásaiból, hanem azért kőkeményen megdolgoztunk. A gazdaságpolitika eddig is a beruházások támogatására épült – ne feledjük, hogy a koronavírust megelőző évben, 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28 százalékát tették ki a beruházások, amivel szintén az európai élmezőnyben voltunk –, és ezen a jól bevált recepten most sem változtat a kormány. Kiegészítve azzal, hogy most már nem az uniós hozzáadott érték számít leginkább. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az uniós támogatási alapok az elmúlt évtizedben rendkívül sokat tettek hozzá az ország felvirágoztatásához, a magyar gazdaság megerősödéséhez.

Most viszont már fokozatot válthattunk. Mint azt Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója elmondta, 2021 és 2027 között állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra csaknem ötvenezermilliárd forint áll rendelkezésre, ami az egyéves GDP csaknem száz százaléka. Míg eddig a beruházások esetében ötven százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek, mostanra hetven–harminc százalékos lett az arány a hazai hányad javára. Ez is azt mutatja, hogy helyes volt az irány, és az ország a koronavírus okozta válság ellenére és abból kijutva is a saját erejére tud támaszkodni.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Momentumok

ĀMindnyájunknak jobb lenne, ha a Momentum csak egy mulandó generációs momentum maradna