G. Fehér Péter

Vélemény és vita

Ez nem kóser

„Nem akarjuk, hogy itt legyetek” – ez az üzenete ennek a törvénynek, mondta Wim van den Brande, akinek még a nagyapja nyitotta meg Antwerpenben a család kóser vágóhídját. Az üzlet azonban tavaly decemberben lehúzta a rolót

Belgiumban ugyanis olyan törvény lépett életbe, amely arra hivatkozva, hogy a zsidó rituális vágás szenvedést okoz az állatoknak – ezt az érintett vágóhidak erősen cáfolják –, csak úgy engedi ennek a gyakorlatnak a módosított folytatását, ha előtte a jószágot elkábítják. Ez viszont a vallási előírásokba ütközik, ezért a zsidó közösség a módszert visszautasította.

A rituális vallási vágási tilalom a muszlim halalra – iszlám vágási szokás – is vonatkozik, de mivel náluk az előírások sokkal megengedőbbek, mint a zsidóknál, az ügy csak kisebb vihart kavart.

Az első pillanatban úgy látszik, mintha az egész nem lenne más, mint a liberális állatvédők és az ortodox vallási csoportok közötti vita. Közelebbről megnézve azonban kiderül, hogy egy rafináltan kitervelt, de alaposan elfuserált hatalomtechnikai elmélet gyakorlati megvalósításáról van szó. A belga radikális jobboldali csoportoknak tett politikai gesztus, amely az antiszemita és bevándorlásellenes kártyát egyszerre játssza ki.     

A migrációt támogató belga liberális elit politikai haszonszerzés és népszerűség növelése okán az állatvédelem köntösébe bújtatva azt akarta bizonyítani, hogy az ország szokásaihoz igazítja az ettől eltérő viselkedésmódot. Ezzel viszont a liberálisok egy táborba kerültek a bevándorlást ellenző radikális jobboldallal, és hasonló politikai katyvasz jött létre, mint amilyen a jelenlegi magyar ellenzék.

Olyan hatalmas öngólt lőtt a belga politika, hogy a háló is kiszakadt. Philippe Markiewicz, a belgiumi zsidók egyik elöljárója ugyanis kijelentette: ne ismételjék meg a nácik cselekedeteit. A belga történelem emlékezetfonala már régen megszakadt, a háborús évek törlődtek.

De most ezzel is szembe kell nézni. Belgium ugyanis a második világháború után az áldozat szerepét játszotta el. Az ország lakossága, mondhatjuk úgy is akár, diszkréten megfeledkezett arról, hogy a német megszállás után az antwerpeni lakosság megtámadta a város zsidó negyedének lakóit, kifosztották üzleteiket, két zsinagógát felgyújtottak. Arról már nem is beszélve, hogy kötetekre rúgnak a flamandok nácikkal való kollaborációjának eseményeiről szóló történetek.
A belgiumi zsidó közösség attól tart, hogy mindez csak a kezdet. Félnek, hogy leállíthatják a más uniós országokból származó, kóser vágott húsok behozatalát, és végül elüldözik őket a hazájukból, mert ellehetetlenítik az eddigi életformájukat.

A cikk elején említett Wim van den Brande – izraeli lapjelentések szerint – Magyarországra akarja átmenekíteni a vállalkozását. Döntése nem meglepő, hiszen Jichák Herzog, a Zsidó Ügynökség elnöke a minap az ügyről levelet írt Orbán Viktornak, ami akár segítségkérésnek is felfogható. A magyar miniszterelnök válaszában többek között határozottan kijelentette, hogy a kóser vágás tilalma nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem a zsidó-keresztény örökség és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadás is. Következésképpen hazánk gyorsan elítélte ezt a káros döntést, és minden erővel azon lesz, hogy az összes lehetséges nemzetközi fórumon felemelje a szavát ellene.

Ezek után nehéz értelmezni Michael Roth német szociáldemokrata külügyi államtitkár kijelentését, amelyben azt állította, hogy Magyarországon elvaduló antiszemitizmus van. Csak nem a magyar elvbarátaira, a balliberális turmixkoalícióra gondolt?

(A szerző lapszerkesztő )

Kapcsolódó írásaink

Bencze Izabella

Bencze Izabella

A Makovecz-katedrális

ĀEmber, csak nem hagyod, hogy Isten korlátozza a szabadságod, és emiatt ne élvezhesd az élet gyümölcseit? Ne hagyd magad, méltatlan hozzád. Tégy, amit akarsz, mert megérdemled

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Ki rombolja le Európát?

ĀKétségtelen, lehet szabadon utazni, de ez uniós tagság nélkül is megvalósult. Az már nem olyan jó, hogy lehet szabadon munkát vállalni, ez nekünk négy-hatszázezer ember elvesztésébe került, amit semmiképp sem lehet nemzeti érdeknek tekinteni

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom