Vélemény és vita
Beértek az intézkedések
Biztató adatokat közölt az elmúlt napokban a Központi Statisztikai Hivatal, amelyből az derül ki, hogy továbbra is tartja a vírus előtti dinamikát a bérnövekedés Magyarországon, és összességében a második hullám sem okozott komoly károkat a munkaerőpiacon
álláspont
A hivatal kimutatása szerint ugyanis tavaly év végén egy hónap alatt 45 ezerrel többen álltak munkába, így november végére ismét közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, emellett az októberi bérnövekedés éves összevetésben 8,8 százalékos volt, és 2020 első tíz hónapjában 9,7 százalékkal emelkedtek a keresetek. Ez pedig a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékos növekedését figyelembe véve a reálkeresetek hat százalékos növekedését eredményezte. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2013 óta, azaz 94 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése Magyarországon, és itt a 2013-as évnek különös a jelentősége, hiszen ekkor volt a gazdasági fordulat Magyarországon. Ekkor ért be a gyümölcse a 2010-ben kezdett fegyelmezett és következetes költségvetési politikának, ekkor kezdett a kormány szorosan együttműködni a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), és az európai uniós beruházások is kezdték előrelendíteni a gazdaságot.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország gazdasága állta a sarat a járvánnyal szemben, amit az is bizonyít, hogy az Európai Unió 27 tagállamában tavaly októberében 7,6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, míg Magyarországon 4,4 százalékot tett ki. Ugyanakkor a világjárvány hatására a legtöbb ágazatban jelentős keresletcsökkenés volt, a vállalkozások egy része – elsősorban a turizmusban és a vendéglátásban – kényszerből ideiglenesen vagy véglegesen elbocsátotta alkalmazottai egy részét. Ennek kedvezőtlen hatásait mérsékelték és mérsékelik a kormány gazdaságvédelmi akciótervben hozott intézkedései, egyebek mellett a különböző bértámogatások – így a munkahelyvédelmi, munkahelyteremtő, illetve a kutatás-fejlesztési –, amelyek a munkahelyek megvédése mellett újak létrehozására is ösztönöztek. A vírushelyzet első és második hullámában bevezetett programok összességében 1,6 millió ember munkahelyének megőrzéséhez járultak hozzá.
A bérdinamika alapfolyamatait meghatározta az is, hogy a rendszeres bérek növekedése 9,5 százalékra gyorsult novemberben az előző havi 8,6 százalék után, és júliustól hatályba lépett a tíz százalékos pedagógus béremelés is. Az idei év átlagát pedig az is alapvetően befolyásolja, hogy tavaly novembertől húsz, 2022-ig pedig összesen 72 százalékkal nőnek az egészségügyi szakdolgozói bérek, és idén januártól három év alatt csaknem száz százalékkal emelkedik az orvosok fizetése.
Ha már MNB és 2013, akkor mindenképpen említésre méltó, hogy a jegybank abban az évben indult Növekedési Hitelprogramja (NHP) fontos szerepet játszott, hogy fordulatot vegyen a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése, ezzel jelentős hatást gyakorolva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. A program 2013-as indulása óta több mint hatvanezer vállalkozás jutott kedvező forráshoz 4800 milliárd forintot meghaladó összegben. Ezt egészítette ki a tavaly áprilisban elindított NHP Hajrá. Ebben a programban elérhető hitelek iránt továbbra is jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról, már több mint 21 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz. Az NHP Hajrában tavaly év végéig 1473 milliárd forintnyi hitelt vettek igénybe a vállalkozások, és az összeget tavaly novemberben ezermilliárd forinttal emelte meg a jegybank. Így a program idén is tudja segíteni a vállalkozásokat, ami hozzájárul a bérek növekedéséhez és a foglalkoztatás stabilizálásához.
(A szerző főmunkatárs)
