A járványhelyzetből adódóan ismét bértámogatásban részesülhetnek munkahelyük megőrzése érdekében a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor magasan képzett szakemberei, így jövő év január elejétől többek között mérnökök, kutatók, informatikusok után kaphatnak állami juttatást a vállalkozások három hónapos időtartamra. Mivel ezzel a lehetőséggel minden kutatást és fejlesztést végző, nem költségvetési szervhez tartozó munkáltató élhet, a program valamennyi ágazatot érinti. A KFI bértámogatási program első szakasza tavasszal, röviddel a vészhelyzet kihirdetését követően indult, és az első hullámban a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá. A mostani intézkedés elsődleges célja az ágazatban dolgozó több tízezer munkavállaló tartós foglalkoztatása, a munkabérek fenntartása és új munkahelyek teremtése, aminek eredményességét jól mutatja, hogy a szektorban a foglalkoztatás folyamatosan bővül.
Bár a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot és a munkaerőpiacot is sújtotta, a vírushelyzet első és második hullámában bevezetett központi programok összességében 1,6 millió ember munkahelyének megőrzésében segítettek. A legfontosabb kormányzati lépések közé tartoztak a különböző bértámogatások – a KFI mellett leginkább a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatás –, a hitelmoratórium, az ingyenes képzések, a beruházásösztönző program, az átmeneti és tartós adócsökkentések. Ezeknek, továbbá a hazai és külföldi beruházók bizalmának is köszönhető, hogy bár júniusra elérte a mélypontját a hazai munkaerőpiac, idén szeptemberben már ismét csaknem 4,5 millióan dolgoztak az országban, többen, mint januárban. Ezen belül az is komoly eredmény, hogy a legaktívabbnak számító 15-64 évesek között hetvenszázalékos a foglalkoztatási ráta, és Magyarországon 4,7 százalékos szinttel az Európai Unió tagállamai között továbbra is az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. Ezt azért is érdemes tartani, mert 2010 óta egészen a vírushelyzet kezdetéig 850 ezer állás jött létre Magyarországon, ami hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságot stabil helyzetben érte a válság, és ezt a stabilitást sikerült fenntartani a második hullámban is. Még úgy is, hogy a tavalyi ötszázalékos gazdasági növekedést idén 6–6,5 százalékos visszaesés követi, és a háromszázalékos költségvetési hiány kilenc százalékra emelkedhet. Utóbbi viszont leginkább a járványügyi intézkedések, a gazdaságélénkítő és az egészségügyet támogató programok következménye. Ezzel együtt viszont – köszönhetően többek között a korábbi szigorú és fegyelmezett költségvetési politikának – nem szorulunk külső segítségre, mint ahogy az európai újjáépítési alapot sem a mi megsegítésünkre kellett létrehozni.
Mindez az államháztartás adósságrendezésében is tetten érhető, hiszen amellett, hogy a fent említett tételek miatt idén növekszik az adósság, még a válság idején is csökkent – húsz százalék alá – az adósságon belüli devizaarány, és jövőre nem kényszerülünk devizakötvény kibocsátására. A magyar adósságkezelés több lábon áll, gördülékenyen működik, emellett a jövő év sem rejt jelentős kockázatokat. Már csak azért sem, mert az Államadósság-kezelő Központ a forintkötvénypiac mellett a lakossági állampapírpiacra számít. Utóbbinak pedig alapot ad a Magyar Állampapír Plusz sikere is, hiszen a kötvény biztos és magas hozamot nyújt a befektetőnek és támaszt jövőre az államháztartásnak. Így a lakossági tartalékok és megtakarítások kellő garanciát nyújtanak az államadósság kiszámítható finanszírozására.
(A szerző főmunkatárs)
