Fénypusztítók

A lépésfokozás sötét lelkű sakkfigurái ők. Érthető tehát, hogy a magyarságunkat és európaiságunkat eddig megtartó kereszténység egyik legnagyobb ünnepén, Jézus születésnapján is előadtak egy romboló mutatványt.

Budapest főpolgármestere, saját nevét megcsúfolva, a balliberális települések önkormányzati vezetőivel együtt elrendelte városaik díszkivilágításának kikapcsolását. Jelképes értékű ez a tett. A világ világosságának megjelenésekor ezek az ócska mitugrászok elsötétítenek. Miért is? Mert a magyar kormány jövőre felére csökkentette a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adóját. Ez eddig az önkormányzatokhoz folyt be. Egyébként pedig a munkahelyek megőrzését szolgálja.

Sajnos természetesnek mondható az úgynevezett szabad városok undorító tiltakozása, a besötétült agyú balliberális politikusok reakciója. Időzítésén sincs mit csodálkozni, arra volt jó, hogy az eddigieknél is nyilvánvalóbbá vált a baloldal tehetetlensége. Ami valójában egyet jelent a sötét erők kiszolgálásával, a pusztítással, a halál kultúrájával.
A betlehemi csillag fényét több ezer év óta nem sikerült elpusztítani. Jézus születése és ennek megünneplése minden évben a jó akaratú embereké. Ezért aztán hiába rugaszkodnak neki évről évre az elsötétült felvilágosultak, rendre megbuknak. A karácsony a számvetés és nem a számonkérés ideje. Ki-ki visszagondol a magunk mögötti évre, megvizsgálja, mit szeretett volna elérni, és mi sikerült neki. Ez nem leltározási kényszer, hanem annak hite, hogy a karácsony megvilágítja mindazt, ami jó vagy rossz történt velünk.

Egészen másféle évet hagyunk hátra, mint a korábbiakban bármikor. Ránk szakadt a gyilkos kór, a koronavírus-járvány. Máshogy kellett miatta mozognunk a világban, mint addig. Magyarország erejét megfeszítve védekezett és védekezik a Covid–19 ellen. Ám ezt nem minden honfitársunk látja így. A balliberális erők folyamatosan gúnyolják, támadják, álhírekkel rombolják azt a munkát, amit a kormány és az épen gondolkodó emberek elvégeznek. Ennek egyik legocsmányabb példája az a karikatúra, amiért firkálója díjat kapott az újságíró-szövetségtől. Mérhetetlen gonoszsággal sikerült egyszerre kigúnyolni Müller Cecília tiszti főorvost és vérig sérteni keresztények millióit. Hát persze, hogy nem vonultak utcára a liberális magyar politikusok, sem Gyurcsány, sem a felesége, sem a momentumosok, sem a zsidólistázó Gyöngyösi Márton, sem pedig az összes többi nem vonult zsöszvízve az utcákon. Nem voltak táblák, hogy je suis Müller Cecília. Lehet, azért nem következett be mindez, mert a férges lelkű karikaturistát nem vágta pofán senki. Szánalmas, ahogy ez a Karácsony nevű Gyurcsány-bábfigura kapcsoltatgatja a villanyt. Népes udvartartásának zsebe feneketlen, folyik is beléjük a közpénzekből rendesen. Ám amikor az eddig benyelt iparűzési adót a kormány megfelezi, beindul a sipákoló kórus. Egészen Brüsszelig elhallatszik a hangjuk, egyenesen azt követelik, hogy az uniós pénzek ne a magyar államhoz, hanem közvetlenül az önkormányzatokhoz kerüljenek. Kitűnő, ultraliberális elképzelés, a nemzeti szuverenitás, az állami rendszerek gyengítésére.

Az idióta színjáték a karácsonyi fénymegvonással semmi mást nem jelent, és semmi másra nem utal nagyon pontosan, mint a Karácsonyék fejében megülő mérhetetlen sötétségre. Arról nem is beszélve, hogy a magyar keresztényeknek ez a kis hülye akció nem jelent semmit. Hiszen a világosság nem az áramvezetékekben él, hanem a tiszta emberek lelkében ragyog.

(A szerző vezető szerkesztő)