Megőriztük a pénzügyi stabilitást

Az elmúlt évek szigorú és következetes költségvetési politikája és az ezt támogató jegybanki monetáris politika nem volt hiábavaló, amit jól mutat, hogy a mostani válságban sikerült megőrizni az ország pénzügyi stabilitását, a járványügyi kiadásokat a költségvetés biztosítani tudja, és a jövő évnek is azzal a tudattal vághatunk neki, hogy az adósságfinanszírozást is saját erőből lehet megvalósítani. Az államháztartás finanszírozása mellett kell majd biztosítani a hazai vállalkozások támogatását és felkészítését a járvány utáni időszakra, továbbá teret kell adni a beruházásoknak. Utóbbi révén juthatunk ugyanis leginkább túl a mostani válságon, a fejlesztések, pontosan az ezekből adódó technológiaváltások teszik ugyanis lehetővé, hogy a hazai vállalkozások és a magyar ipar versenyképes tudjon maradni. Ehhez viszont háttérként szükség van a fiskális és a monetáris politika együttműködésére.

Mindenképpen említésre méltó, hogy a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb időszaka, továbbá az, hogy a mostani válság nem roppantotta meg az országot, túlnyomórészt annak köszönhető, hogy a 2013-as fordulat óta a magyar állam és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következetesen együttműködik. Ez nem elsősorban öncélú, hiszen a jegybankot az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett törvény kötelezi a kormány gazdaságpolitikájának a támogatására, és ez a siker kulcsa. A kedvező gazdasági környezet kialakításához, így például a stabil és kiszámítható adózási rendszer és a beruházások elősegítéséhez az is kellett, hogy a jegybank folyamatosan csökkentse és alacsony szinten tartsa az alapkamatot, továbbá a nemzeti hitelprogram révén olcsó és elérhető hitelekkel segítse a hazai cégeket. Most is annak megakadályozása volt a legfontosabb feladat, hogy kialakuljon egy újabb pénzügyi válság, és az elmúlt tíz év eredményei a semmibe vesszenek. Erre pedig hathatós intézkedések nélkül jó esély lenne, hiszen a koronavírus-válság eddig azt eredményezte, hogy a tavalyi ötszázalékos gazdasági növekedést 6-6,5 százalékos visszaesés követi 2020-ban, a 2019-es három százalék alatti költségvetési hiány év végéig kilencre emelkedhet, és a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított, 65 százalék körüli államadósság visszakúszik nyolcvan százalékra.

Matolcsy György jegybankelnök a napokban felidézte azokat a programokat, amelyek szerepet játszottak a pénzügyi stabilitás fenntartásában, és levegőt adtak a gazdaságnak. Az MNB idén mintegy hatezermilliárd forint friss pénzt öntött a gazdaságba – ez a GDP csaknem tíz százaléka -, ezen belül 1400 milliárd forintot tett ki az új növekedési hitelprogram, a 600 milliárd forintos kötvényprogram és az 1000 milliárd forintos állampapír-vásárlás. A bankoknak nyújtott hosszú lejáratú fedezett hitelek összege 2300 milliárd forint, továbbá osztalékként 250 milliárd forint fizetett az MNB a költségvetésbe. Mindezt a jegybank úgy érte el, hogy élt a számára megadott lehetőségekkel, a nagyobb mozgástérrel.

A gazdaság és az ország stabilitásának másik pillére, hogy ugyan növekedett idén az államháztartás adóssága, de ezt sikerül finanszírozni, amit az is mutat, hogy az adósságon belüli devizaarány 20 százalék alá, pontosan 19,4 százalékra csökkent. Jövőre is biztosított lesz az adósságfinanszírozás, az állam két legnagyobb támasza a forintkötvény- és a lakosságiállampapír-piac lesz, vagyis a finanszírozásban tovább erősödik a hazai befektetők szerepe. Arról nem is beszélve, ha sikerül elérni a tervezett 3,5 százalékos növekedést, nemcsak a gazdaság állhat vissza az eddigi pályára, de az államadósság is érdemben csökkenhet.

(A szerző főmunkatárs)