Putsay Gábor

Vélemény és vita

A kilábalás büdzséje

Első olvasatra rémisztőnek tűnhetnek a központi költségvetés idei hiányának adatai, amelyeket tegnap közölt a Pénzügyminisztérium

álláspont

E szerint a koronavírus-járványnak a gazdaságra gyakorolt pusztító hatása, illetve a meghozott gazdaságvédelmi intézkedések ellenére a büdzsé hiánya november végéig 3298 milliárd forintot tett ki, a deficit  csupán  novemberben 694 milliárd forintra rúgott.  Tavaly a novemberi hiány 191 milliárd forintot tett ki. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az életek védelme, a gazdaság működőképességének, illetve a munkahelyeknek a megőrzése, a vállalkozások rendkívüli támogatása, amely tavasszal is jelentős volt, egyaránt emésztette az ország büdzséjét.

Ebbe a körbe tartozik, hogy csupán  az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzése november végére elérte a hatszázmilliárd forintot. Hasonló nagyságrendű kiadást jelentettek a turisztikai célelőirányzatra, a kiemelt közúti projektekre és a versenyképesség-növelő támogatásokra fordított állami források is. Fontos hangsúlyozni, a költségvetés továbbra is szavatolja a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi intézkedésekre szánt forrásokat.

A legfontosabb tény az, hogy a gazdaság nem állt le, és legkevesebb három ok említhető, amelyre lehet alapozni optimizmust. Az egyik, hogy a második hullám és a korlátozások ellenére októberben elkezdett szárnyalni az ipar, a termelés meghaladta a tavaly októberi szintet. Másodikként említhetjük a bizalmi indexeket, amelyek a magyar ipar jó kondícióiról állítanak ki bizonyítványt. Harmadikként pedig bizakodásra adhat okot a rendelésállomány, ami jó prognózist ad az ipar a negyedik negyedévének kilátásaira is.

Az elmúlt évek grandiózus beruházásai és az ideiek most fordulhatnak termőre, és már jelentkeztek is a kedvező hatások. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert Európa éllovasai voltunk azzal, hogy a bruttó hazai termék 28 százalékának megfelelő összeg jutott éves szinten beruházásokra, amely egyben azt is jelenti, hogy sikerült megvalósítani a technológiaváltást, azaz az ipar 4.0 pályára történő átállását is. Most, a válság kirobbanásakor is az volt a legfontosabb szempont, hogy az állam beruházásélénkítő programokkal segítse a hazai cégeket, amely tulajdonképpen felkészülést jelent a válság utáni időszakra, másrészt segít megőrizni a munkahelyeket. Az állam idén március óta körülbelül hatszázmilliárd forintot költött beruházásélénkítő programokra. Vagyis a fejlesztések ötven százalékát vállalja át az állam, ha a cég megőrzi a munkahelyeket. Az igényeket jól mutatja, hogy újabb 140 millió euró értékű csomagot tesz elérhetővé e célra a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Harmadrészt pedig az is sokat nyom a latban, hogy a kormányzati támogatások mellett a Magyar Nemzeti Bank alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal igyekszik segíteni a gazdaságot, ezen belül a vállalkozásokat. Ennek hatása már a következő negyedévben jelentkezhet. A lakossági beruházásokat a kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa visszavezetése mellett számos családtámogatási, a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programok, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítik.

Az eredmények tehát már most jelentkeztek. Tegnapi hír, hogy a várakozásoknál lényegesen magasabb, 896 millió euró – vagyis 322 milliárd forint – többlet keletkezett a külkereskedelemben októberben. Amelyet az ipar felívelése és az ebből fakadó export tett lehetővé.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

László Tamás

László Tamás

Tudunk-e szabadulni?

ĀAz első és legfontosabb megállapítás, hogy a világ a jóisten alkotása, aki megállapítja a világról, hogy jó

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Legyünk Jók!

ĀSzobakatedra. Az ember legfontosabb küldetései között szerepel a jóság. Ugyanúgy kiviláglik az üzenet a keresztény erkölcsből, mint az arisztotelészi etikából