Birodalmi adók és ideológia

Ezt a szerepet fogja betölteni az Európai Bizottság 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája. Elutasítása egyet jelentene egy, magával a birodalommal vívott harccal, ennek elfedése pedig csak az emberek hülyítését szolgálná. A birodalom a periféria vagyonából táplálkozik. Mert hiszen forrásokra van szükség a központi bürokrácia kiépítéséhez. Bár a (Német) Európai Unióban hivatalosan nem lehet birodalmi adót kivetni, de fortélyokat lehet alkalmazni. Mindenki a központi költségvetésbe fizet be és törleszti az adósságait, de kifizetéseket és helyreállítási forrásokat a büdzséből nem kapnak, mert a németek megállapítják, hogy például a lengyel provincia nem tartja be az „európai értékeket”, mivel nem alkalmaz eutanáziát, vagy bányákat tart fenn, vagy épp nem épít bányákat. A magyarázatok választéka korlátlan. Álcázásképpen a Berlintől való függetlenségéről ismert Európai Unió Bírósága fog dönteni. Ezáltal tökéletesen megszervezetté válik a periféria központ általi fejési mechanizmusa. Nem fenyegettünk vétóval számunkra előnyösebb helyzetben, annak ellenére, hogy a német politika iránya egyértelmű volt. Most pedig megjelent az amerikai–német normalizáció átmeneti veszélye, tehát az Egyesült Államok támogatásának visszavonása a Brüsszellel folytatott konfliktusban. A helyzet megváltozásáig tartó időszakot át kell vészelnünk, de újabb kapitulációkat már nem élnénk túl. Beata Szydło volt miniszterelnök európai parlamenti felszólalása után számunkra ismeretlen okokból egy fordulat következett be – most mindenáron kompromisszumot akarnak kötni a németekkel, nem törődve azzal, hogy ez feltétel nélküli kapitulációt jelentene. A németek rájöttek, hogy néhány üveggyöngyért megvásárolhatnak bennünket. Meg is vannak hozzá a Visztula menti pápuáik.

(A szerző a Gazeta Polska újságírója)