Koncz Katalin

Vélemény és vita

Gender és nemzet

A „gender” napjaink egyik leggyakrabban használt és vitatott kifejezése, komoly erőfeszítést igényel értelmezése és a vadhajtásai közötti eligazodás

Nem csupán a nagyközönség számára megfoghatatlan, de még a kutatók számára is nagy falat kijutni útvesztőiből, mivel egybemossa, összekeveri a bio­lógiai nem, a társadalmi nem, a társadalmi szerepek, a nemi identitás, a szexuális orientáció jelentését és jelenségeit. Látszólag nem veszélyesek sem a fogalmak, sem a folyamat, de ha az ideológia és vadhajtásainak gyakorlati megvalósítását és távlati célját tekintjük, akkor riasztó jelenséggel állunk szemben.

A tudományosan értelmezhető genderfogalom elferdítése és politikai célra történő kisajátítása akkor érdemel megkülönböztetett figyelmet, ha szétfeszíti keresztény kultúránk kereteit, és beépül a szocializáció folyamatában alapvető szerepet játszó oktatási rendszerbe.

Mennyiben biológiai és mennyiben társadalmi az emberi nem, kutatja régóta a tudomány, és válaszol: is-is. Az alap a biológiai determináció, amit társadalmi hatások érlelnek egységgé. A két nem (nők és férfiak) eltérő külső megjelenésének, testi-lelki különbségeinek biológiai hátterét a DNS-molekulák, nemi kromoszómák, nemi hormonok és az ebből fakadó sokféle egyéb nemi jellegzetességek alkotják. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja megfogalmazásában:

„A biológiai nem fogalma a reprodukcióban betöltött szereppel kapcsolatos (utódok nemzése és szülése).” A „gender” mint társadalmi nem, a biológiai nemre rárakódott, a társadalmi szerepvállalás során elsajátított kultúra, magatartás, szokások együttese. „A társadalmi nem fogalma tehát azt jelenti, hogy a biológiai értelemben vett nők és férfiak társadalmilag meghatározott szerepelvárásoknak felelnek meg” – fogalmaz a tudomány, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja.

A tudományosan igazolt felfogásban a biológiai és a társadalmi nem együttesen alkotja az embert. Ebben a felfogásban értelmezhetetlen a gendert önálló entitásként kezelni, mert nincs társadalmi nem biológiai test nélkül és a társadalomban szereplő biológia test társadalmi jegyek nélkül, mivel nem elszigetelt egyénként, hanem társadalomban élünk. Tehát könnyen belátható, hogy a gender mint társadalmi nem önmagában értelmezhetetlen. Csak a fizikai testtel együtt létezik.
A hetvenes, nyolcvanas években a hazai és a nemzetközi szakirodalom mélyreha­tóan foglalkozott a genderfogalommal, főként a női egyenjogúság értelmezési tartományában és a hagyományos családon belüli munkamegosztás kritikájának keretében. A társadalmi nemek tudománya (gender studies) a feminizmus kritikájaként a két nemet szimbiózisban kezelte, úgy vélte, hogy bio­lógiai és társadalmi okok nyomán minden „nőkérdés” egyben „férfikérdés” is. A biológiailag és a társadalmilag determinált testet egységben értelmezte. Értékszempontú közelítésként mindkét nem (nők és férfiak) egyenjogúságának igényét, képességeinek kifejlesztését és kiteljesítését fogalmazta meg célként, ezzel hozzájárult a két nem egyenértékű kezeléséhez. A genderideológia ezt a szerves fejlődésként előálló előrelépést szakította meg, átértelmezve a gendert, a hatalom szolgálatába állítva.

A valós életben a biológiai test meghatározott történelmi, földrajzi, kulturális környezetben szocializálódik, családi, kortárs csoportok és különböző szervezetek tagjaként vesz fel szokásokat, szerepeket, őriz tradíció­kat. Médiaközvetítésként éli meg a valóságot. Több mint társadalmi szerep a biológiai nem társadalmi megnyilvánulása. A biológiai és társadalmi egységként létező embert a társadalom és az egyén saját értelmezési tartományában érzékeli, megéli, elhelyezi. Hogy a társadalom beillessze struktúrájába ezt az egyéni biológiai-társadalmi testet, a családi nevelés, az oktatás és kultúra együttes hatásaként, jó esetben a biológiai adottságok figyelembevételével, különféle szerepekkel ruházza fel. Felépíti sztereotípiáit, megrajzolja a férfiasság (maszkulinitás), nőiesség (feminitás) normáit, amit az intézményrendszerén keresztül közvetít az egyéneknek követelményként. Ezzel befolyásolja, irányítja a kívánatosnak tartott szerepmodellt, amely akkor életképes, ha a nemzet fennmaradását, fizikai és lelki egészségének fejlesztését szolgálja. Mivel a szocializáció társadalmi folyamat, a társadalom, a nemzet joga és kötelessége eldönteni, hogy milyen értékeket kíván támogatni és átörökíteni. Nem az egyéneké és nem különböző érdekeket követő csoportoké.

Az egyén használja, értelmezi, nemi identitásként dekódolja biológiai-társadalmi testét. Követi szexuális és sokféle egyéb orientációját (kulturális érdeklődés, pályaválasztás stb.), elkötelezettségét.

Az egyéni identitás nyomán kirajzolódnak a különböző szexuális orientációt követő rétegek, egyéni életérzést, törekvést, motivá­ciót követve, amire alapvető emberi jogaik felhatalmazzák őket. Ez az egyéni orientáció jelenik meg gender (társadalmi) fogalomként a genderideológiában.

Napjaink genderideológiai irányzatai elszakadtak a tudományos alapoktól. A gendert nemi identitásként értelmezik. A „nem bináris” felfogást követik, miszerint a két véglet (nő és férfi) között számtalan variáció, közbülső állapot létezik, és ezen a kontinuumon elhelyezhetők a legkülönbözőbb szexuális kisebbségek. A genderfluid „elmélet” szerint a nemek közötti biológiai különbségek korántsem élesek, nevezik őket nem „bináris embereknek”, „transzneműeknek”, a kifejezések tárházát is nehéz feltérképezni, ami megalapozza a sok tucat gender megjelölését. A Transznemű Egyesület értelmezésében: „Vannak, akik többneműek, vagyis több mint egy nemi identitással rendelkeznek (ez lehet, férfi, nő vagy egyéb) akár egy időben is, vagy ez változik náluk.” Így vannak két egymástól elkülönülő nemi identitással rendelkezők vagy háromneműek, többneműek, vannak nemtelenek, nem nélküliek, változó nemek, harmadik nemhez tartozók, köztes neműek. A gender tehát fluid, képlékeny, a nemi különbségek formálhatók, amiből az következik, hogy a szocializációs folyamat részévé kell tenni. Hatalmas anyagi erőforrásokra és intézményi háttérre épülő erőteljes érdekérvényesítő képesség és propaganda támogatja a szocializációs folyamatba benyomuló genderideológiát.

Ebben a fogalmi forgatagban megválaszolatlan kérdés, hogy a biológiailag „nem bináris” test milyen társadalmi szerepet tölt be. Mert társadalmi szerep nélkül nem létezik biológiai test. Miközben a „nem bináris” test megéli saját, a többségtől eltérő biológiai nemiségét, a többségi társadalmi normákkal való azonosulás hiányában, akarva, akaratlanul rést nyit, és beférkőzik a hagyományos szocializációs folyamatba. Amit a hagyományos családi értékek szétrombolására, a népesség fejlődésének korlátozására, a nemzet fennmaradásának akadályozására felhasznál az ebben érdekelt hatalom. Hogy normává tegye a „nem bináris” és az ehhez tapasztott, nemi identitásként interpretált társadalmi konstrukciót. Ezáltal válnak a jelentős társadalmi támogatottság hiányában sérülékeny „nem bináris” emberek a politika könnyű játékszerévé.
Hogyan függ össze ez a nemi identitásként értelmezett genderfelfogás a gender mint társadalmi nem fogalomrendszerével? Ha a gender valójában nemi identitás, egyéni szinten konstruálódik, akkor kérdés, hogy miért nem nevezi néven a valóságot a genderideológia? Azért, mert az egyéni nemi identitást, szexuális orientációt nehéz lenne társadalmiként közvetíteni. Társadalmivá kell transzformálni az egyénit, hogy politikai fegyverként használható legyen.

A gendersemlegesség a nő-férfi szerepfelfogással szemben a genderideológia szerves része a jelenlegi hazai és nemzetközi propagandában. A gendersemleges nevelés a felületes szemlélő által akár el is fogadható. Tartalma szerint azonban a hagyományos szerepek felszámolását célozza, ami a komplementer, sztereotípiának elkönyvelt felnőttszerepek szétzilálására irányul. A komplementer, egymást kiegészítő szerepmodell továbbélése nagyon fontos társadalmi funkciót tölt be, a jövőbeni családi szerepekre készíti fel a generációkat. Hogy ezeknek a hagyományos nemi szerepeknek a határai oldódnak, bizonyítja a mai fiatal apák gyermekgondozási részvállalása. A nagy kérdés, hogy meddig lazíthatók (egyesek szerint felszámolandók) a hagyományos nemi szerepek, ennek mi a funkciója, és kik lesznek a nyertesek vagy vesztesek.

A tudomány még nem adott választ arra a kérdésre, hogy meddig érdemes és szabad a hagyományos komplementer szerepeken lazítani, és ez mikor vezet az emberi képességek, készségek gazdagításához, és mikor vet fel identitásproblémát – a maga káros következményeivel együtt. Az bizonyosnak tűnik, hogy az apák nagyobb mértékű bevonása a gyermeknevelésbe az érintettek mindegyikének érdekeit szolgálja, amit a fia­tal apák gyakorolnak is. A gyerekek egészséges fejlődése szempontjából fontos, hogy a fér­fiak nagyobb részt vállaljanak a szocializációs folyamat teljes spektrumában, amiből jelenleg – a munkaerőpiac szegregáltsága miatt is – kimaradnak. A férfi (apa) minta hiánya a szocializáció folyamatában mindkét nemű gyermek szerepkészletének tartományát szűkíti. A gyerekek (fiúk és lányok) nem sajátíthatják el hiánytalanul a családépítéshez szükséges nemi szerepeket, ami felnőttkorukban szerepkonfliktushoz vezethet, és a hagyományos családi keretek szétfeszítését eredményezi.

A genderideológia nem tudatlanság terméke, hanem komplex, célirányos rendszert alkot. A „nem bináris” nemre épít, a gendert nemi identitásként értelmezi, és társadalmiként interpretálja, hogy a szocializáció folyamatában normává tegye a „nem bináris” (biológiai és társadalmi) létet, lásd óvodai iskolai ismeretterjesztés, „érzékenyítés” követelése. A szocializációt gendersemlegesként propagálva fellazítja a hagyományos, a társadalom működéséért és a nemzet fennmaradásáért felelős szerepmodelleket.

Egy nemzet fennmaradásának feltétele a létszámbeli gyarapodás, valamint egyedei fizikai és szellemi egészségének biztosítása, kultúrájának ápolása, ami visszahat a fizikai és szellemi egészségére. Történelmileg bizonyított tény, hogy a nemzet tartópillére a nőre és férfira épülő, hagyományosnak nevezett családmodell. Minden olyan törekvés, amely ezeket a feltételeket rombolja, a nemzet fennmaradását lehetetleníti el.

(A szerző ny. egyetemi tanár)

Kapcsolódó írásaink

G. Fehér Péter

G. Fehér Péter

A lengyel életek is számítanak

ĀMostantól mindannyian harcosok vagyunk – jelentette ki a látszólag a lengyelországi abortusz szigorítása ellen tüntetők egyik feminista aktivistája

Boros Imre

Boros Imre

Valamint ezt is tudták, merték és meg is tették (3.)

ĀSikerült a negatív vagyont pozitív vagyonra cserélni úgy, hogy a vagyon is eltűnt, és közben a hitelek uralta negatív nemzeti vagyon az egekig nőtt. Másként mondva beállításra került a profitszivattyú, és vastagabb csövön üzemelt a kamatszivattyú is

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom