Nagy Ervin

Vélemény és vita

LMBTQ-jogok a jogállamiság fogalmában

Az Európai Bizottság szemantikai vitát folytat a jogállamiság fogalmáról, ám igen komoly következményekkel kell szembenézniük azoknak, akik nem értenek egyet Brüsszel véleményével

Vera Jourová után most Helena Dalli, az egyenlőségért felelős uniós biztos vette a bátorságot arra, hogy kinyilatkoztasson a témában. Úgy tűnik, hogy a máltai politikus asszony megvilágosodott. Nemrég napvilágot látott javaslata szerint ugyanis az LMBTQ-jogok „fejlődése” a jogállamiság fogalmának egyik fontos részdefiníciója. Így attól a tagállamtól, amely ezt a hajmeresztő értelmezést nem fogadja el – a biztos javaslata szerint – a jövőben megvonhatják az uniós pénzek kifizetését. Brüsszel szerint nem csupán a bevándorlást kell alapvető jogként értelmeznünk, hanem az LMBTQ-jogok fejlődését a jogállamiság fogalmába beleerőltetnünk. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére…

Helena Dalli biztosról tudni kell, hogy Málta munkáspárti (Maltese Labour) kormányának esélyegyenlőségért felelős minisztere volt 2013 és 2019 között, miközben a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott ILGA-Europe egyik legismertebb lobbistájaként is dolgozott. Az ILGA-Europe szervezetről pedig azt kell tudni, hogy nem kormányzati szervezetként (NGO) kimondott célja a homoszexuálisok házasságkötése engedélyezésének minden uniós országban való kötelezővé tétele, illetve a melegek gyermekvállalási jogának és az olyan LMBTQ-rendezvényeknek a támogatása, mint a közvéleményt megosztó Pride. A „civil szervezet” költségvetése szinte átláthatatlan, de ami a legbeszédesebb a „láthatóságban”, hogy a 2014-es uniós parlamenti választásokon 13 ezer euróból kampányoltak a fontosnak tartott „értékek” mellett. Azaz pénzt kaptak az uniós büdzséből az uniós választásokon arra, hogy befolyásolják a választásokat – ami sem akkor, sem ma nem csapja ki a biztosítékot a demokrácia és a jogállamiság felett oly szigorúan őrködő Európai Bizottságnál.

De tegyük félre a biztos asszony múltját! Nézzük a jelent, és kissé elnézően fogadjuk el, hogy a biztosok politikailag függetlenek, véleményük pedig az „objektivitás csimborasszója”!

A jogállamiság érvényesülése – az írott és az íratlan demokratikus szabályok szerint – a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti, azaz azt elvárást, hogy a közhatalmat az írott jogszabályok tartalmának és az alkotmányos kereteknek megfelelően, a jogszabályokban meghatározott eljárás rendjében az arra feljogosított szervezetek és a demokratikus úton megválasztott/delegált személyek gyakorolják. Másrészről jelenti a hatalommegosztás klasszikus elvét (törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató) és a plurális, szabad választások megtartását meghatározott időközönként. A joguralom (rule of law), ami a jogállamiság fogalmának fontos tartalmi eleme, arra utal, hogy a hatalommal felruházott emberek és intézmények nem állnak a jog felett, a törvények előtt pedig minden polgár egyenlő. A jogállamiság fogalmába végül beletartozik a közhatalmat ellenőrző intézmények szabad működése és az elfogadott nemzetközi szerződésekben megfogalmazott alapvető szabadságjogok érvényesülése.

Az Európai Unióban a következő a helyzet. A Maastrichti Szerződés 2. cikke értelmében a jogállamiság az EU alapvető értékeinek egyike. Ezen elgondolás szerint az uniós országokra a mérlegelésen alapuló és eseti jellegű határozatok helyett meghatározott eljárások keretében elfogadott jogszabályegyüttes (jogszabályok és eljárások) vonatkoznak. Az Európai Unió tagországaiban a jogállamiság kritériumai között jelenik meg a tagállamok által ratifikált szerződésekben lefektetett alapelvek betartása, illetve a vitás kérdésekben az uniós bíróság fennhatósága. Ezen elvek szerint született meg 2014-ben az a keretegyezmény, amely szerint a tagállamok bármelyike ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek kiküszöbölésre. Továbbá a megállapított jogsértések miatt – az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás keretei között – a szavazati jog felfüggeszthető. Tehát ha a szerződéseket és az érvényben lévő megállapodásokat nézzük, sehol sem találunk olyat, hogy a jogállamisági viták esetében az uniós pénzek kifizetése megvonható. De olyat sem, hogy a jogállamiság fogalmába beletartozna az, hogy az LMBTQ-jogoknak „fejlőd­niük” kellene.

Az elmúlt évtizedben az európai baloldal, a liberális pártcsalád és a bevándorláspárti konzervatívok is számos olyan politikai értéket igyekeztek a jogállamiság fogalmában újraértelmezni, amelyekről demokratikus vitákat tartanak, pontosabban kettős mérce alkalmazása nélküli demokratikus vitákat kellene tartani Európa-szerte. Az uniós bürokraták és a Bizottság egy része – túlterjeszkedve a szerződésekben lefektetett jogállásán – most már olyan politikai válaszokat is számonkér a keretegyezményen keresztül, amelyek nemhogy jogilag nem igazolható politikai ügyek, hanem az európai lakosok többsége sem áll mögöttük. Azaz a demokrácia a jogállamisági viták leple alatt mehet a süllyesztőbe!

(A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)

Kapcsolódó írásaink

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Kiépül a munkaalapú társadalom

ĀA járvány első hulláma után jelentősen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, az előző negyedévihez képest 11,3 százalékos harmadik negyedévi emelkedés azt mutatja, hogy egy csaknem teljes tavaszi lezárást követően is gyors lehet a helyreállás

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Felmérés

ĀFricska. Ha valaki botor módon azt gondolná, hogy az elmúlt hónapok terrorakciói, valamint a víruskrízis legalább valamelyest apasztotta a rasszizmusvadászok lelkesedését, az nagyon téved

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom