Petrin László

Vélemény és vita

Történelmi jelentőségű alaptörvény-módosítás

Egy alaptörvény eleve nem lehet értéksemleges, hiszen az alkotmányok éppen arról szólnak, hogy értékeket jelenítenek meg

Történelmi jelentősége van a jelenlegi, kilencedik alaptörvény-módosítás tervezetének. Sorsfordító ugyanis az a felismerés, hogy a nyugati világban tapasztalható új, torz és a balliberális jogi kontárok őrjöngésével támogatott ideológiai folyamatok, amelyek tagadják a férfi- és női nem születéskori meghatározottságát, veszélyeztetik a gyermekek alaptörvényünkben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát, és ezzel sértik a gyermekek emberi méltóságát.

 Az emberi méltósághoz való jog (mintegy a többi alapjog anyajoga), különlegessége abban nyilvánul meg, hogy semmilyen körülmények között nem korlátozható. Az egyetemes jogirodalomban egyetértés van abban, hogy az emberi méltósághoz való jog többek között biztosítja az egyén testi-lelki integritását, a szellemi-erkölcsi személyiség identitását. Ezért aztán a napnál is világosabb, hogy a nyugati újpogányság kultusza, a gendermozgalom eluralkodása miatt az alaptörvényben biztosítani lehet és kell is a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogot és a nemzet alkotmányos identitása mellett a keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Mindezt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa. Továbbá a tervezet erősíteni szándékozik a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között létrejött életközösséget.

 A gyengébbek, vagyis a balliberálisok kedvéért ki kellett mondani azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. A félreértések elkerülése végett pedig rögzítésre került, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.

Nahát, megnyugodtam, mert Magyarország Alaptörvénye egyértelműen ugyanazt akarja rögzíteni és szellemiségében azonosul azzal, ami az 1966-ban elfogadott ENSZ-dokumentumban, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 23. cikkelyé­ben olvasható: a család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom és az állam védelmére. Aztán nyomatékosan azt is rögzíti, hogy a házasságkötésre alkalmas korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni. A családalapításhoz pedig szükségszerűen a nőnek született gyermeknek nőként, a férfinak született gyermeknek pedig férfiként kellett felnőnie. Biztosan a hazai balliberálisok nem olvasták az említett egyezségokmányt, adjon már valaki egyet a kezükbe!

 A balliberális ellenzékkel, élükön Szabó Tímeával vagy Magyar György börtönbiznisz sztárügyvéddel sürgősen el kellene olvastatni ezt a 23. cikkelyt, ugyanis férfiakról és nőkről beszél biológiai nemi alapon. Társadalmi nemről szóló badarságnak nyoma sincs benne. Sőt, mi több, a dokumentum a társadalom alapvető és természetes egységeként tekint a családra, védelemre méltó értékként kezeli, a házasságra egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként tekint. Akkor tehát a hazai szabályozás teljesen összhangban van ezzel a legmagasabb szintű, nemzetközi dokumentummal.

Ezért is érthetetlen sokak számára, hogy Magyar György, az államot a börtönbizniszben több mint félmilliárddal megkárosító ügyvéd a minap a Klub Rádió­ban miért is szállt bele két lábbal az alaptörvény-módosítás tervezetébe? Szerinte ugyanis a népléleknek megfelelés, az ügyeletes gonoszok megtalálása és megleckéztetése vezeti a jogalkotót, amely szerinte óriási szégyen egy demokráciának csúfolt rendszerben. Őszintén szólva azért én ennél a hordószónoki, tudománytalan frázispufogtatásnál többre számítottam egy ügyvédtől.

 Ez a nagyot akarok mon­dani, de nem sikerül stílus idáig Szabó Tímeára volt jellemző. Ő az, aki az Alaptörvény-módosítás tervezetével kapcsolatban aljas kormányzásról és remegő kezű, állítólag kereszténydemokrata képviselőkről beszélt. Visszatérve Magyar Györgyre, arra nem is merek gondolni, hogy emberünknek, mivel a pártállami diktatúra idején szerezte a jogi diplomáját, a pörgős és jól prosperáló ügyvédi tevékenysége mellett már nem jutott elég szabadideje a rendszerváltoztatás után a jogállami polgári alkotmányosság eszmekörébe tartozó ismeretek mélyebb összefüggéseinek megismerésére. Mert kritikai megjegyzése a bolsevik diktatúra alkotmánynak csúfolt jogi szörnyszülöttjének szellemiségét idézi.

Mindettől függetlenül azért azt valaki megkérdezhetné már tőle, hogy szerinte csupa elmeroggyant ült 1966-ban az ENSZ-ben, aki fontosnak tartották egy ilyen magas szintű nemzetközi jogi dokumentumban rögzíteni az említett és általa, valamint balliberális haverjai által kifogásolt értékrendet? Meglehet, örök vesztesként megélt sikertelen politikai szerepvállalásai feltehetően annyira frusztrálhatták már napjainkra, hogy a közéletben a finom és kiművelt jogi érvelés helyett a küzdelem durvaságát választotta.

 Az ellenzék már korábban is azon jajongott, hogy az alaptörvényünk nem értéksemleges. Most, hogy a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jog, a férfi és a nő között létrejött közösség a házasság, valamint az anya nő, és az apa férfi fogalompár védendő értéknek minősül majd, egyenesen az idegösszeomlás szélére juttatta a Magyar György- és Szabó Tímea-féléket. A konzervatív szemléletű alkotmányjogászok szerint azonban egy alaptörvény eleve nem lehet értéksemleges, hiszen az alkotmányok éppen arról szólnak, hogy értékeket jelenítenek meg. Ezen az alapon a liberálisok világában elég lenne egyetlen értéksemleges alkotmány, amelyet aztán egyaránt használhatna mindegyik liberális állam. Az értéksemlegesség elve már csak azért sem tartható, mert így egyetlen európai állam sem tudná megóvni a zsidó–keresztény hagyományrendszeren alapuló társadalmi berendezkedését.

Vegyék már a fáradságot a liberális kontár alkotmányjogászok és vessenek legalább egy pillantást a világ talán legerősebb alkotmányára, a német alaptörvény 79. cikkére, amely egy úgynevezett örökkévalóság-klauzulát tartalmaz. A német alaptörvénynek ez a cikke ugyanis kimondja, hogy bizonyos értékek még későbbi alkotmánymódosítással sem változtathatóak meg. A német jogalkotó tulajdonképpen így elkötelezte magát a jövőre nézve is, hiszen a cikkely tulajdonképpen azt mondja ki, hogy ezeket a kitételeket addig nem lehet megváltoztatni, amíg a német állam létezik.

 Kíváncsi lennék arra, milyen képet vágna a honi ellenzék, ha a magyar alkotmányozó hatalom az Alaptörvényben alkotmányos identitásunk néhány lényegi elemét egy úgynevezett örökkévalóság-klauzulában rögzítené. Így létrejönne egy olyan jogi alapvetés, amelyhez hosszú távon igazodni lehet, amely egyszer és mindenkorra kifogná a szelet a nemzetáruló, beteges, természetellenes tanokat majmoló balliberálisok vitorlájából.

A hazai és brüsszeli szélhámos balliberálisok még saját magukat sem veszik komolyan. Milyen értékrend szerint élnek ezek az emberek, van egyáltalán nekik ilyen? Hiszen pont az általuk állandóan primátusként hangoztatott közösségi joganyag rögzíti, hogy az unió olyan jog- és értékközösség, amely tiszteletben tartja tagállamainak alkotmányos identitását, a tagállamok államiságának legalapvetőbb kérdéseivel összefüggő önálló döntési jogát. Hogy egészen konkrét legyek: az unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése kifejezetten is jelzi, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségének elvét és a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok politikai és alkotmányos berendezkedésének. Ezért aztán teljesen helyénvaló, hogy egy állam politikai közössége az alkotmányozón keresztül az állam nemzeti identitásának egyes alkotóelemeit az alkotmányban rögzíti. Az uniós jog értelmében a tagállamok nemzeti és politikai önazonossága szempontjából jelentősnek ítélt, alkotmányában megjelenő politikai és társadalmi értékválasztását nem lehet megkérdőjelezni. Tehát balliberális képviselők, el a kezekkel az Alaptörvényünktől, még Szabó Tímeának is!

Nos, a jogi kontárság térfoglalása megakadályozásának érdekében némi szakmai korrepetálásra van szüksége a balliberális törvényhozóknak. Ha ez a nem várt fordulat mégis bekövetkezne, hitelességük helyreállítása még így is kétséges.

(A szerző jogász)


 

Kapcsolódó írásaink

László Tamás

László Tamás

Félelem nélkül

ĀSokat – talán túl sokat – foglalkozunk az ellenfeleinkkel. Érdemes egy kicsit szétnéznünk a saját házunk táján, számba véve az elmúlt hetek, hónapok, évek történéseit, tanulságait

Domonkos László

Domonkos László

Gewoon naar Hongarije

ĀHolland lányok kollektív akciójáról elég ritkán hall az ember, ha meg az még magyar vonatkozású is, pláne

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom