Aktív a munkaerőpiac

Nemkülönben azért, mert még az első hullámban deklarált cél volt, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, legalább annyit kell létrehozni állami segítséggel, és a családokat sem szabad magukra hagyni. Utóbbi területen az elmúlt néhány hétben több fontos bejelentést is tett a kormány, ilyen például, hogy a lakásépítésben „visszatér” az ötszázalékos általános forgalmi adó, a gyermekes családok esetében a felújítási költségek felét az állam átvállalja, illetve támogatás vehető igénybe a többgenerációs házak esetében a tetőtér beépítésekor. Itt nemcsak arról van szó, hogy meg kell védeni az eddig elért eredményeket, nevezetesen azt, hogy közvetlenül a járvány előtt Európa éllovasai voltunk a gazdasági növekedés terén a családtámogatási rendszerünkkel, no és azzal, hogy tíz év alatt majdnem egymillió új munkahely jött létre hazánkban, hanem arról is, hogy ebből a válságból leginkább a munkahelyek megtartásával és a beruházásokkal, illetve az ezeket elősegítő állami programokkal lehet kijutni. Már nem elegendő az, hogy minket sokkal felkészültebben ért a válság, mint a legtöbb európai országot, vagy sokkal jobb helyzetben voltunk, mint a legutóbbi világgazdasági válság idején.

A foglalkoztatásban idén tavasszal és nyáron rossz volt a helyzet, hiszen leginkább a szállításban, a szolgáltatóiparban és a vendéglátásban szűntek meg munkahelyek. Ugyanakkor a gazdaságvédelmi akciótervnek, ezen belül a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatásnak is köszönhető – a két programban augusztus végéig 280 ezer állást sikerült megmenteni, illetve létrehozni –, hogy ez az irány megfordult, és november első napjaira háromszázezer alá esett az álláskeresők száma. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez. A munkaerőpiacon június közepén volt a mélypont, de most már többen dolgoznak az országban, mint idén januárban.

Mint azt Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tegnap elmondta, a kormányzati intézkedésekkel Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol 4,7 százalékkal az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A 27 tagállam átlagában a munkanélküliségi ráta nyolc százalék feletti, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli országokban a 16 százalékot is meghaladja. A magyar mutató az átlagos értéknek mindössze a fele, a spanyol–görög adatnak pedig csupán a negyede.

Az ellenzék ahelyett, hogy segítené a kormányt és ezzel leginkább Magyarországot ebben a helyzetben, különböző álhírekkel borzolja a kedélyeket. Egyik ilyen, hogy a kormány elárulja az országot, és a legtöbben a munkahelyük elvesztésétől szoronganak. Sokan már el is vesztették, most kétségbeesve élik fel utolsó tartalékait, és rettegnek a jövőtől – legalábbis így szól az ellenzéki kampányszöveg.

Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a foglalkoztatottak száma ismét megközelítette a 4,5 milliót, és való igaz, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek megsínylették ezt a járványt, de ezzel együtt egy év alatt érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma az IT-szektorban, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén, az építőiparban és a kereskedelemben. Lehet persze ezzel vitatkozni, de a tények meglehetősen makacs dolgok.

(A szerző főmunkatárs)