Dippold Pál

Vélemény és vita

Dobrev, a pávatyúk

A fülsértő rikoltozásaival a figyelmet időnként magára húzó pávatyúk, Gyurcsányné Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője egy általa óriási eredménynek minősített siker hírével bombázza a közvéleményt

álláspont

Európai minimálbért ígért választóinak, és most azt rikácsolja diadalmasan, közel a posztkommunista Kánaán, lépésnyire vagyunk a szabadság-testvériség-egyenlőség anyagi kiteljesítéséhez, mindenki egyforma, mindenki megkapja az európai minimálbért. Hiszen – mint Harangozó Teri táncdalénekelte a létezett szocializmusban – minden ember boldog akar lenni. A boldogság a kommunisták számára kizárólag anyagi gyarapodást jelent. Nem is lehet más nekik, materialisták. Igen ám, de Gyurcsányné magakellető sikerpropagandája úgy hazugság, ahogy van. Vagyis, ahogy nincs. Eljutott egy javaslatcsomag összeállításáig, amit beadott az Európai Parlamentben, ahol aztán majd valamikor elvitatkozgatnak ezen, és egyszer majd vagy lesz belőle valami, vagy nem. Annyi már az első hírekből kiderül, hogy szó sem lehet arról, hogy a magyar vagy a kelet-közép-európai minimálbérek akár csak a közelébe is juthatnának a gazdag országokéinak. Gyurcsányné különböző nemzetiségű harcostársai szinte azonnal magyarázkodásokba kezdtek, Európa minden országa arányosan, a maga gazdasági fejlettségének mértékében alakíthatja ki minimálbér-politikáját. Magyarul, a gazdagok gazdagok maradnak, a csóró és lenézett később csatlakozók meg emelhetnek ugyan, de a nem fogják elérni a gazdagokat.

Érdekes mellékkörülmény, hogy az európai egyesült államok vízióját mantrázó Gyurcsánynénak és eszmetársainak ebben az összefüggésben mégis csak fontos tényező a nemzetállamok megléte és önállósága. Fukar ez az új, brüsszeli nemzetköziség. Miután kiderült a turpisság, mi szerint, pénzügyekben legalábbis, nincs szabadság-testvériség-egyenlőség, kiszámolták azt is, hogy a jelenlegi nettó százhétezer forintos átlag magyar minimálbér helyett, ha minden az elvtársak tervei szerint alakul, valamikor az inkább távoli, mint közeli jövőben, száznegyven-, százhatvanezer forintos magyar minimálbér lehet. Alig harmadával több tehát, mint a mostani.

Dobrev Klára szerint a minimálbérrel összefüggésben is át kell alakítani Magyarország gazdaságát, mert szerinte „az ország, amely alapvetően az olcsó, kiszolgáltatott, tanulatlan munkások kétkezi munkájára épül, nem versenyképes”. Hoppá. Kibújt a szög a zsákból. Az elitista baloldali gőg süvít ki Apró Antal unokájának szavaiból. A gazdag zsidó polgártól elzabrált budai villából gátlástalanul lehet sértegetni Magyarországot és a magyarok többségét. Pökhendi gőggel minősíteni azokat, akik nem az összerabolt vagyonuk biztonságában élve dolgoznak. Micsoda pofátlanság így beszélni?

Az emberi méltóságról és a jogállamiságról sipákoló brüsszeliták egyre kevésbé tudják, hogy hol is élnek. Gyurcsánynénak nem számít a kétkezi munkások által újra és újra felépített ország. Igaz, ezt nem is érdemes számon kérni rajta, hiszen minden jel arra utal, hogy életében nem találkozott ilyen „olcsó, kétkezi” melóssal, akik között sokféle felmérés szerint is, igen nagy számban élnek művelt, olvasott, a világ dolgaihoz a nagyarcú liberálisoknál ezerszer jobban értő emberek.

Éppen ezért a remélt „európai minimálbér” néhány tízezer forintos mézesmadzagjával hiába mutatványozik itt Dobrev Klára. A magyar kétkezi munkások közül is egyre többen átlátnak a szitán, és jól tudják, ennek az acsarkodó balliberális hordának lassan csak egy eszköze marad a politikai és gazdasági hatalom meg-, illetve visszaszerzésére: a piszkos pénzek hazugságai.

(A szerző vezető szerkesztő)

Kapcsolódó írásaink

Petrin László

Petrin László

Brezsnyev-doktrína Brüsszelben

ĀA határainkon belül működő álcivil szervezetek mint szellemi pufajkások Soros karhatalmi erőiként garázdálkodnak az országban. Időnként felfordulást idéznek elő egyetemeinken, most éppen a Színház és Filmművészeti Egyetemen

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Fenyegetések ideje

ĀAz unió templomokban gördeszkapályát nyitott vagy éppen kocsmát; szobrokat takart le, hogy ne sértsék a gyilkos szándékkal érkezők érzelmeit, ostoba intézkedéseket hozott, bennünket pedig állandóan vegzál, fenyeget