Vélemény és vita
Az új európai Bauhaus
Fontos, sőt különös jelentősége van, hogy az európai zöldmegállapodás egy Európa egészére kiterjedő, új kulturális projektben is megtestesüljön. Minden mozgalomnak megvan a maga arculata
Chicago, Tel-Aviv, Ascona, Dessau, Kalinyingrád. Paul Klee, Kandinszkij, Anni Albers, Moholy-Nagy László, Iwao Yamawaki. A Walter Gropius és barátai által 1919-ben Weimarban alapított Bauhaus gyorsan az építészet, a művészet és a formatervezés nemzetközi mozgalmává vált. Világszerte több mint egy évszázada hatással van a kreatív gondolkodásra, a bútorkészítésre és városaink arculatára is. A művészet és a gyakorlatiasság ötvözésével a Bauhaus formabontó progresszivitása hozzájárult az ipari társadalomba és a 20. századba való társadalmi és gazdasági átmenet szó szerinti formálásához.
Száz évvel később új globális kihívásokkal nézünk szembe: ilyen az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a digitalizáció és a demográfiai robbanás, amelynek következtében a világ népessége az évszázad közepére akár tízmilliárd főre is nőhet. Ezeket a változásokat látszólag korlátlan gazdasági növekedés kíséri, miközben mindennek jóllétünk, bolygónk és korlátozott természeti erőforrásaink látják kárát.
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább negyven százalékáért az épületek és az infrastruktúra felelős. A modern építmények nagyrészt cementen és acélon alapulnak, amelyek előállítása hatalmas mennyiségű energiát igényel, és kémiai reakciók révén akár közvetlenül is szén-dioxid-kibocsátással járnak.
Minden jel egy irányba mutat: életmódunkat újra kell gondolnunk és újra kell terveznünk. Európának pedig vezető szerepet kell játszania ebben. Ezért tettük az európai zöldmegállapodást a cselekvésünk középpontjába, amely új lehetőségek tárházát nyitja meg előttünk, egyúttal új növekedési stratégiánkként is szolgál. Átfogó célunk az, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinens legyen a világon, ehhez azonban a kibocsátáscsökkentésnél többet kell tennünk. Olyan gazdasági modellre van szükségünk, amely a megújuló energiával működő, körforgásos gazdaság révén visszaadja bolygónknak mindazt, amit elvon tőle.
Ugyanakkor eltökélt szándékom, hogy ez ne pusztán egy környezetvédelmi vagy gazdasági projekt legyen. Fontos emellett, sőt különös jelentősége van, hogy az európai zöldmegállapodás egy Európa egészére kiterjedő, új kulturális projektben is megtestesüljön. Minden mozgalomnak megvan a maga arculata. Ehhez a rendszerszintű változáshoz pedig saját, a dizájnt és a fenntarthatóságot ötvöző esztétikai koncepcióra van szükség.
Ezért indítjuk útjára az új európai Bauhaus-mozgalmat, amely egy együttműködésen alapuló kreatív tér, ahol az építészek, művészek, diákok, tudósok, mérnökök és tervezők dolgoznak együtt e jövőkép megvalósítása érdekében. Az új európai Bauhaus hozzájárul ahhoz, hogy az európai zöldmegállapodást vonzó, innovatív és emberközpontú módon valósítsuk meg. A fenntarthatóságon, a hozzáférhetőségen és az esztétikán alapuló mozgalom célja, hogy közelebb hozza az európai zöldmegállapodást az emberekhez, és természetessé tegye az újrahasznosítást, a megújuló energiákat és a biológiai sokféleséget.
Lehetővé kell tenni, hogy az emberek számára láthatóvá, kézzelfoghatóvá és érzékelhetővé váljon az európai zöldmegállapodás. A tapasztalás útja vezethet a természetes anyagokat – például fát vagy bambuszt – felhasználó építőiparon keresztül, de az emberek megismerhetik az új koncepciót a természetközeli formákat alkalmazó építészeten keresztül is, amely olyan építési elveket követ, amelyek kezdettől fogva figyelembe veszik az ökoszisztémákat, biztosítják a fenntarthatóság és az újrafelhasználhatóság feltételeit, és figyelnek ezekre a szempontokra a tervezés során.
Az új európai Bauhausnak ki kell használnia évszázadunk másik forradalmi megatrendjét is. A digitalizáció egyre inkább megváltoztatja gondolkodásmódunkat és szokásainkat. A jövőben a házak, települések és városok digitális leképezésüknek köszönhetően jobb teljesítményt fognak nyújtani és hatékonyabban fognak működni. A számítógépes szimulációk lehetővé teszik, hogy jobb tervezési döntések szülessenek az erőforrás-hatékonyság, az újrafelhasználhatóság, illetve a környezetre és a helyi éghajlatra gyakorolt hatás tekintetében. A cél az, hogy városainkat klímasemlegessé és egyúttal élhetőbbé is tegyük.
A Weimarból induló és az egész világot meghódító történelmi Bauhaus-mozgalom mintáját követve az új európai Bauhaust nem csupán egy új technológiákat és technikákat alkalmazó építészeti iskolának szánjuk. A Bauhaus úttörő sikere nem lett volna elképzelhető a művészet és a kultúra világához vezető híd, illetve a kor társadalmi kihívásaihoz való szoros kapcsolódás nélkül. Az egykori Bauhaus bebizonyította, hogy az ipar és a jó tervezés emberek millióinak mindennapi életét javíthatja.
Az új európai Bauhausnak hasonló dinamikát kell kiváltania. Meg kell mutatnia, hogy a szükséges egyszerre szép is lehet, és hogy a stílus és a fenntarthatóság összetársítható. Le kell térnünk a megszokott utakról, meg kell változtatnunk a szemléletmódunkat. Az új európai Bauhaus megteremti az ehhez szükséges teret.
Az elkövetkező két évben indulásként öt európai Bauhaus-projekt valósul meg az unió különböző országaiban. Az öt projekt mindegyike elkötelezett lesz a fenntarthatóság iránt, de más-más hangsúlyokkal. Fókuszuk a természetes építőanyagoktól és az energiahatékonyságtól a demográfiáig, a jövőorientált mobilitásig vagy az erőforrás-hatékony digitális innovációig terjedhet, amely minden esetben kiegészül a kulturális és művészeti szempontokkal. E projektek kreatív, kísérleti laboratóriumokként működnek majd, kapcsolódási pontokat nyújtva az európai iparágak számára, és egy olyan európai és világszintű hálózatot alapozhatnak majd meg, amely az egyes Bauhaus-projekteken túlmutatóan fogja maximalizálni a gazdasági, ökológiai és társadalmi hatásokat.
Azt szeretném, ha az új európai Bauhaus egy olyan kreatív és interdiszciplináris mozgalmat indítana el, amely egyaránt fejleszti az esztétikai és funkcionális normákat – összhangban a legkorszerűbb technológiákkal, a környezettel és az éghajlattal. Ha sikerül ötvöznünk a fenntarthatóságot a jó dizájnnal, akkor az európai zöldmegállapodás lendületet kap, amely akár a határainkon túl is éreztetheti hatását. Arra számítunk, hogy a kezdeményezés élénkíteni fogja az új építési módszerekről és tervezési formákról szóló vitát. Egy kísérleti projektről van szó, amelytől gyakorlati válaszokat várunk arra a társadalmi kérdésre, hogy miként néz ki az európaiak számára a modern, a természettel harmonikus élet. Hozzá fog járulni ahhoz, hogy a 21. századunk szebb és humánusabb legyen.
(A szerző az Európai Bizottság elnöke)
