Stabilitás és terjeszkedés

Méltán lett a rendszerváltozás utáni magyar gazdaság egyik emblematikus szereplője. Részvényárfolyama a bevezetéshez képest majdnem a százszorosára nőtt. A csoport hazánkkal együtt tizenkét országban van jelen több mint száz leányvállalattal, 1700 bankfiókkal, és 19 millió ügyféllel rendelkezik. Ez is mutatja, hogy több más hazai nagyvállalathoz hasonlóan nemcsak a globális multik kiváltsága a terjeszkedés, de közép-európai és magyar nagyvállalat is bekerülhet ebbe a körbe.

E sikertörténet azért is hasonlítható a mai magyar gazdasághoz, mert a koronavírus-járvány okozta válság a hazai pénzintézeti szektort is váratlanul, de felkészülten érte. Kiderült, a bajok mellett nemcsak a működőképességet, de a stabilitást is meg lehet őrizni. Ezt pedig az a stratégia, az a gazdasági filozófia tette lehetővé, hogy amikor jól megy, akkor is fegyelmezett politikát, konzervatív költségvetést kell tartani, tartalékolni nehezebb időkre, beruházni és az új technoló­giákat előnyben részesíteni.

A bankcsoport a kilencvenes évek elején az informatikai beruházásokban látta a jövőt, így kívánt a versenytársak elé kerülni, és ez be is jött nekik. Csakúgy, mint a magyar gazdaságban, ahol most leginkább a digitalizációra, az Ipar 4.0-ra tevődik a hangsúly, éppen azért, hogy Magyarország és a magyar vállalatok stabilak maradjanak és helyt tudjanak állni a nemzetközi versenyben a válság után is.

A válság egy kicsit átrendezi a sorokat, viszont ez egyben új lehetőség is. Kicsit már közhelynek számít, hogy a bajból kikecmeregni leginkább a beruházásokkal lehet, de ez éppúgy érvényes most is, mint március­ban vagy áprilisban. A kormány a beruházásösztönző támogatások révén mintegy hatszázmilliárd forinttal támogatta a magyar vállalkozásokat a vészhelyzet kezdete óta, és ezek a befektetések termőre fordulnak, hiszen a cégek leginkább a magas hozzáadott értékű hightech iparágba ruháznak be.

Az is mindenképpen említést érdemel, hogy a legnagyobb befektetők, a németek és az amerikaiak töretlenül bíznak a magyar gazdaságban. Jelenleg is huszonegy német vállalattal tárgyal a kormány magyarországi beruházásokról, és éppen tegnapi hír, hogy az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács delegációjának részeként amerikai vállalatvezetők kifejezetten elismeréssel illették a gazdaságvédelmi akciótervet. Az amerikai vállalatok a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, mintegy 1500 vállalat több mint százezer munkavállalót foglalkoztat.

A versenyképességet növelő támogatási programok keretében tizenhat amerikai vállalat kötelezte el magát újabb beruházások mellett összesen 37,3 milliárd forint értékben, ezzel 12 391 munkahelyet védenek meg Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az amerikai vállalatvezetők jó döntésnek tartják a beruházások támogatását, és kitartanak magyarországi jelenlétük erősítése mellett.

Ha pedig a válságnál tartunk, az elmúlt napok történései alapján érdemes újabb összevetést készíteni a baloldali és a polgári politika között. A ballib adminisztráció 2008-ban a válságra hivatkozva törölte el a közszférában dolgozók, köztük az orvosok és ápolók 13. havi illetményét. Az Orbán-kormány a beruházás­ösztönzés mellett jövőre visszaállítja a 13. havi nyugdíjat, és három lépcsőben brutálisan megemeli az orvosok fizetését. Ugye felfedezhető némi különbség?

(A szerző főmunkatárs)