Íme, a lényeg

Igen, bármily hihetetlen, de a NER lényegét hallhattam egy hithű kommunista és egy hitét valló izraelita párbeszédében. Pedig voltaképpen nem történt semmi különös: a munkáspárt elnöke a melósok védelmében érvelt, Breuer kolléga elvét nem tagadta meg, a baloldaliság honi csődjéről érdeklődött. Különös, számomra katartikus pillanat volt, amikor a Horthy-korszakra terelődött a szó. Thürmer elnök így fogalmaz: „A jót el kell ismerni, a rosszat el kell utasítani.” És a műsorvezető erre bólintott. Nos, igen. Körülbelül ezen a szinten lehetne érdemben tárgyalni. Két kultúrember nem börtönbe akarta zárni a másként gondolkodókat, hanem együtt élni a többséggel. Ez a NER lényege. Sose gondoltam volna, de ha baloldali lennék, csak a munkáspártra szavaznék, ha nem lennék keresztény, csak Breuerékra. Élni és élni hagyni. Miközben itt van Gyurcsány véres bosszúvágya.