Rab Irén

Vélemény és vita

Beteg demokrácia

Egy percig se gondoljuk, hogy Věra Jourová minket pécézett ki, és csak Magyarországban és lengyel barátainkban látja az európai értékek megsértőit

Az Európai Bizottság asztalára letett jelentésben a kultúrantropológus (régen ezt néprajzosnak hívták) politikusnő a német igazságszolgáltatást is megdorgálta, ott is reformra szorul néhány dolog. Az a jó, hogy a politikus asszony tudása széles körű, vágja a jogot (még Juncker mellett tanulta), ügyel az európai értékekre, a tisztaságra és az átláthatóságra. Tapasztalatból tudja, mi a korrupció, a börtönök világát is belülről ismeri.

Jourová biztos abban, hogy Németország jogállam, bár úgy véli, hogy a tartományi igazságügyi minisztereknek túl nagy a hatáskörük, be tudnak avatkozni a nyomozati szakaszba, utasíthatják az államügyészt. Már ettől sérülhet az igazságszolgáltatás függetlensége, ráadásul a miniszterek rendszerint politikusok, a bírók kinevezésében is aktívan részt vesznek, rossz belegondolni, mi jöhet ki ebből. Nem tudom például, hogy ez a struktúra felvet-e jogállamisági problémákat? Egyrészt, mert nem ismerem a jogállamiság definícióját, másrészt ezek a miniszterek biztosan pártatlanok, nem avatkoznak bele semmibe, hiszen ők a jog, a törvényesség megingathatatlan őrei. De ha a gyanú árnyéka felvetődik, akkor sérül a bíróságok függetlenségébe vetett bizalom, mondja a németországi bírói kamara elnöke, ezért a befolyásolás látszatát is meg kell akadályozni. Az elnök úr még a jelentés hivatalos megérkezése előtt felszólította az érintetteket, hogy az igazságszolgáltatás szerkezetében régóta ismert hibákat javítsák ki. Nem gondolom, hogy ez meg fog történni, de nagyon szépen és együttműködően hangzik.

Azt is kifogásolta Jourová, hogy Németországban bizonyos perek már első fokon sokáig elhúzódnak, és az ítéletre hosszú éveket kell várni. Ennek részben az az oka, hogy a menekültügyi eljárások és a megnövekedett számú bűncselekmények miatt a bíróságok túlterheltek. Ez mentség lehetne a németeknek, és az Európai Bizottság biztosan el is fogadná. Nagyobb problémát lát az alelnök asszony a német alkotmánybíróság ez év májusi ítéletében, amely felülbírálta és formailag hibásnak minősítette az EU Bíróságának egyik határozatát.

A német alkotmánybírák állásfoglalása a tagállami jogot az európai jog fölé helyezte. Hogy nézne ki, mondja Jourová elfogulatlanul, ha ezt az ítéletet elfogadnánk, hiszen akkor a magyarok és a lengyelek malmára hajtanánk a vizet! Mi lenne, ha precedens teremtődne, és a V4-ek felbátorodva szintén megkérdőjeleznék a luxembourgi bíróság néhány ítéletét? (Lehetne.) Beláthatatlan következményeket jelentene az EU legitimitására nézve!

Bármit mond Jourová, mindenütt kibújik az a bizonyos magyar szög a zsákból. Itt van például a médiaügy. A független médiára Európa-szerte nagy gazdasági nyomás nehezedik, csökkennek a hirdetések, mert mindent eloroz a közösségi média. A gazdasági nyomást politikai nyomás tetézi, még a nagyon fejlett nyugati demokráciákban is. A média függetlensége már csak elnevezésében él, tartalmában régen nem, a német közszolgálat kormánypropagandát sugároz, a „független” lapok politikai irányultságú véleményt sulykolnak. Ezt ott minőségi újságírásnak hívják. Mégis a magyar médiaügy miatt aggódik Jourová a leginkább, szerinte az államhoz közeli médiaholdingok alapítása ellen fel kell lépni, ürügyként az európai versenyjog megsértését lehetne használni.

A német demokrácia miatt viszont nem aggódik az alelnök asszony. Pedig aggódhatna, mert felmérések szerint a németek hetven százaléka nem meri szabadon elmondani a véleményét, fél, hogy munkahelyi vagy egyéb hátránya származna belőle. Egyre több a tabutéma, amelyről nem mernek beszélni. Nem lehet kritizálni a migrációt, a járványügyi intézkedéseket, a sokszínű nemi identitás terjedését, a klímamozgalmat, az érzékenyítést, a merkeli politikát. A politikai véleménykülönbségek miatt családi, baráti kapcsolatok mennek tönkre.

A fiatalok körében sem jobb a helyzet. A politikai érdeklődésüket vizsgáló 2019-es Shell-tanulmány kiemeli, hogy négyötödük ugyan elégedett a demokráciával, de a konkrét kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy bizony sokuk szerint véleménydiktatúrában élnek, a külföldiekről például nem mernek negatív módon nyilatkozni, nehogy lerasszistázzák őket.
Ez mind-mind a balos–zöld véleményterror „eredménye”.

A szabad véleménynyilvánítás demokratikus alapjog, a német alaptörvény ötödik passzusa garantálja, de a garancia a valóságban már nemigen érvényesül. A Bundestag egy éve külön vitát tartott ebben a kérdésben, mert a probléma a német jogállamiság határait feszegeti, de a képviselőket alig érdekelte a téma, szinte kongott az ülésterem. A Bundestag alelnöke, a szabad demokrata Wolfgang Kubicki elgondolkodott, mitől lehet ez a demokráciadeficit Németországban? Kereste a bizalomvesztés okát, a politika, a társadalom és a média területén elkövetett hibákat. „A demokrácia halálát jelentené, ha többé nem mernénk szabadon elmondani a gondolatainkat” – állapította meg, és könyvet írt a gondokról. A könyv címe magáért beszél: Véleménygörcs. Veszélyes játék a demokráciával.

Játszadozás közben folyton ránk mutogatnak, kell a projekció. Ha kicsit értenének magyarul, akkor tudnák, hogy nálunk van igazi ellenzéki sajtó, ők hívják így magukat, és osztódással szaporodnak. A független bíróság a politikai nyomás és a társadalmi igazságérzet ellenére ítélt meg jogerősen kilencvenkilencmillió forint kártérítést az iskolakerülő, szegregált romáknak. Mindenki elmondhatja akár a szalonképtelen véleményét is, a „megfélemlített” ellenzék görcs nélkül kiabálhat kígyót-békát a kormányra és a miniszterelnökre (ez a németeknél bűncselekménynek számít), és a színészpalánták is a hatalomtól való nagy félelmükben barikádozzák el magukat már egy hónapja mindenféle retorzió nélkül. Mert így megy mifelénk, ebben a „beteg demokráciában”.


(A szerző történész)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Íme, a lényeg

ĀFricska. Igen fontos és releváns beszélgetést láttam a Heti Tévé nevű zsidó közösségi csatornán Thürmer Gyula és Breuer Péter műsorvezető részvételével

Dippold Pál

Dippold Pál

Görényfúriák

ĀA tapintatosan tőzsdecápaként emlegetett Soros György az utóbbi időkben egy egészen más állat jellemzőivel írható le. Soros, a görény

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom