Geroge Soros szabadcsapatai az illegális bevándorlókat toborozva, utazási iroda módjára embercsempészekkel paktálva, áruba bocsátották Európát. Édenkertet ígérnek az általuk szervezett honfoglalóknak, amit az őket kiszolgáló, nemzetüket eláruló helytartókkal és a mögöttes pénznyelő mágnásokkal európai egyesült államok néven gyarmatosítanának.
Az illegálisan érkező bevándorlók többsége, pénzzel és mobiltelefonokkal elindulva, cserben hagyta honfitársait. A keresztényi szolidaritás vagy akár a hit nélküli emberbaráti érzelem a jó emberek alapvető tulajdonsága. Tapasztaltuk már: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Levonhatjuk a következtetést, hogy érdemes a különböző „jóakaratokat” megvizsgálni, értelmezni, sőt ellenőrizni is.
Az Afrikát és a Közel-Keletet gyarmati sorba taszító országok vezetőinek jelenkori lelkiismerete érdekalapú. Ugyanúgy kétszínű, mint amikor megszállóként leigázták a védekezésre képtelen népeket. Az érdekszolidaritás nem a keresztény viselkedés jellemzője. Tárjuk fel a volt gyarmatosító országok hozzáállását, taktikáját az érkező illegális bevándorlókkal kapcsolatosan. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, hogy világosabban lássuk az illegális bevándorlást ellenző államok magatartását. Kiindulópontnak tekintjük, hogy az emberek bárhol is éljenek, ragaszkodnak szülőföldjükhöz és családjukhoz. Ha ezt a természetes kötöttséget feladni kényszerülnek, annak súlyos okai vannak. Ilyenek a polgárháborúk, vallási indíttatású üldöztetések és nem utolsósorban az éhezés fenyegető jele. Ezekben az esetekben a civilizált Európa szolidaritása az önzetlen segítségben nyilvánulhat meg. Ez a segítség érkezhet az erre szakosodott világszervezetektől és ha szükséges, a rendfenntartó erők alkalmazásával. Az első lépés a helyi öldöklés megakadályozása a békefenntartók bevetésével. Ezután következhet a karitatív szervezetek összehangolt munkáján alapuló szállítmányok küldése. Majd a bajba jutottaknak hosszú távon gazdasági felemelkedést kell biztosítani, például kihelyezett vegyes vállalatokkal, munkahelyteremtéssel helyben biztosítani a lakosság életszínvonalának növelését.
Az előzőekből kitűnik, hogy az érdek nélküli szolidaritás számos formája létezik. A nyugati országok politikai vezetői azonban érdekorientáltak, eszük ágában sincs figyelembe venni polgárságuk jóakaratú véleményét. Demokráciában a megkérdezett polgárok akarata nem kérés, hanem utasítás, amit jogállamban a regnáló kormányoknak figyelembe kell venniük. Ugyanakkor egyes országok gazdasági érdekeit nem lehet és nem kell erőszakos eszközökkel másokra erőltetni. Ha ez történik, akkor az egyenrangúság szövetségben elvárt értéke annullálódik. A tagországok mindegyikének alapvető érdeke társadalmának és gazdaságának optimális működtetése. Józan felfogás szerint a jóakaratú szolidaritás az illegális bevándorlók irányába nem politikai kérdés, sokkal inkább a társadalom és a gazdaság állapotának függvénye.
Az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) az illegális bevándorlás kérdését nem döntheti el pártok politikai erőfölényének alkalmazásával. Ez a megoldás kirekesztő és kettős mércéhez vezet. A pénzemberek és a Soros-féle NGO-k befolyásával vezényelt megoldások kialakították a rasszizmus új formáját, amely már intézményesen támadja a nemzetek önállóságát. Egy megszállott, idős ember ámokfutásával képviseli a nyílt társadalom ideológiáját, a pénzhatalmasok érdekeit. Kéretlen szereplőként a nemzetek fölé emelkedik, szinte személyi kultuszt kialakítva. Életében kíván szobrot állítani önmagának, mi azonban, kelet-közép-európai polgárok már láttunk ilyen alkotásokat, ezek szoborparkban végezték. Nekünk nem rövid az emlékezetünk, hiszen a közelmúltban még a Szovjetunió gyarmataként szenvedtünk.
Az unió válságának megoldása a nemzeti szuverenitásból fakadó helyi társadalmi és gazdasági problémák hatékony kezelésének függvénye. A jól működő, összekovácsolt nemzetek társadalmának összessége versenyképes gazdasági erőt tükrözhet, azonban meg kell érteni a szövetséges nemzetek sajátos érdekeit. Közös érdek az illegális bevándorlást megakadályozó Európa határait védő szigorú őrizet. Ha a nyugat-európai országok népességpótlás vagy munkaerő-toborzás kényszerűségéből illegális bevándorlókat fogadnak be, azt saját felelősségükre tegyék és ne a többiek rovására.
A koronavírus megtépázta az európai munkahelyek számát. Kontinensünk gazdasága mélyrepülésben van. Az EP-ben és az EB-ben nem pártcsatározásokra van szükség, hanem józan cselekvésre. Az Európai Tanács bölcs vezetőinek gyors és hatékony döntéseire várunk. Pártpolitikai alapon senki sem kérdőjelezheti meg az élet és a gazdaság prioritását. Az illegális bevándorlást elutasító országok ellen irányuló pénzügyi szankciók az érdekszolidaritást képviselők akaratát közvetítik és a kvótarendszert erőltetik. Az erőpolitika visszaüt, az együttműködésben zárlatot okozhat, ami végleg kiolthatja a nyugati fényt.
(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)
