Siker és kudarc

Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, amely egyáltalán nem kirívó, az uniós és az euróövezeti átlaghoz közeli, és jóval alatta maradt olyan erős gazdaságokénak, mint a brit vagy a japán.

Vannak húzóágazatok is, amelyek közül néhány a válságban is megállta a helyét, és most már megkezdődött az élénkülés. Az egyik ilyen az autóipar, amely a tavaszi gyengélkedés után már nyáron magára talált, és az itteni gyárak fokozatosan visszaálltak előbb a két-, majd a három műszakos termelésre. Az építőipar is elindult már a javulás útján, ami egyrészt a GDP 20–21 százalékát lefedő gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhető, másrészt pedig annak, hogy az építkezések a koronavírus-járvány alatt sem álltak le. Az élelmiszeripar azon kevés ágazatok közé tartozik, amelyek az esztendő első fél évében is fenn tudták tartani a növekedési ütemüket. A termelési értéke tavaly tíz százalékkal nőtt, elérte a 3500 milliárd forintot, és az idei első fél évben újabb tízszázalékos növekedést tudott felmutatni. És még inkább erősödhet a tudatos fogyasztói döntések eredményeképpen, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók Magyarországon készült terméket vásárolnak.

A válság leginkább a turizmust és vendéglátást küldte padlóra, de a belföldi forgalomnak, na és a nyárnak köszönhetően itt is megindult a kilábalás: a magyar lakosság harminc százaléka pihent valamilyen kereskedelmi szálláshelyen nyáron. Júliusban 1,2 millió, augusztusban pedig 1,5 millió magyar nyaralt hazánkban. Az ágazatnak ugyancsak lendületet ad a gazdaságvédelmi akcióterv, hiszen például az állam komoly összeggel támogatja a legfeljebb nyolcszobás vidéki szálláshelyek felújítását. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az egymillió forintot is elérheti szobánként. A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy eddig már negyvenötezer kiutalás megtörtént. Itt azért érdemes azt is megjegyezni, hogy a turizmus éledezése a vidéki Magyarországra jellemző, Budapest szállodái konganak az ürességtől a külföldi vendégek elmaradása miatt. Ha a számokat nézzük, akkor azt kell mondani, hogy a budapesti vendégéjszakák 93 százaléka külföldi vendégekhez köthető. Ez pedig hatalmas kitettséget jelent, összehasonlítva például Rómával és Párizzsal, ahová ugyan sokkal több turista érkezik, de ez az arány mégis csak hatvan százalék az olasz és ötven a francia fővárosban.

És amíg a kormány mindent megtesz az ország működőképessége érdekében, addig a főváros vezetése eddig semmilyen érdemi lépést nem tett, hogy Budapestnek mentőövet dobjon. Pedig van miből gazdálkodniuk Karácsonyéknak, a Fidesz–KDNP szerint 80–100 milliárd forint biztosan rendelkezésükre áll úgy, hogy ebben a ciklusban a fővárosnak nincs hitel-visszafizetési kötelezettsége. Ezért a kormánypártok javasolják, hogy Budapest vezetése különítsen el 50 milliárd forintot a gazdasági szereplők támogatására. Gyaníthatóan azonban a javaslat süket fülekre talál, és Budapest baloldali vezetése, akár egy lelkes kotlós, úgy ül majd az állampapírban tartott milliárdokon, mert aranytojásként tekintenek erre az összegre. Amit maguknak és klientúrájuknak akarnak megszerezni, miközben gyorsan megfeledkeztek azokról az emberekről, vállalkozásokról, akiknek, amelyeknek befizetéseikből, adóforintjaikból olyan úriasan megélnek.

Alighanem van min elgondolkodniuk a főváro­siaknak.

(A szerző főmunkatárs)