Fő az egészség

A helyzet különösen azért volt aggasztó, mert a gazdasági növekedésnek és a központilag meghozott intézkedéseknek köszönhetően már tavaly átlépte a munkavállalók száma a 4,5 milliót, és ezzel megközelítettük a teljes foglalkoztatottsági szintet. A munkanélküliség viszont egyik napról a másikra emelkedni kezdett, így ebben a helyzetben kellett sürgős központi intézkedéseket hozni. Ennek az alapját képezte a három állami bértámogatási program, így a hazai vállalkozások munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi bértámogatásra, továbbá kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásra nyújthattak be pályázatot. A kedvező fogadtatást jól mutatja, hogy a gazdaság újraindítása végett bevezetett bértámogatási konstrukciókban augusztus
31-ig 270 ezer munkavállaló jutott állami juttatáshoz, így megtarthatta munkahelyét, vagy új állásban helyezkedhetett el. Ez pedig tükrözi azt a kormányzati filozófiát, miszerint legalább annyi új állást kell létrehozni, mint amennyi a válság miatt megszűnt, így a hangsúly a gazdaság védelmére, ezen belül a munkahelyek megerősítésére, illetve újak létrehozására került.

Az Orbán-kormány másik célja az volt, hogy a hazai vállalkozások a járvány elmúltával is versenyképesek maradjanak, és a munkavállalók továbbra is itthon találják meg a számításukat. Emellett a munkahely­védelmi és beruházásösztönző programoknak meghatározó szerepük volt abban, hogy nyár végére sokat javult a helyzet a hazai munkaerőpiacon. Ezt támasztja alá, hogy június 15-e óta csökken a regisztrált álláskeresők száma, és július elején ismét annyian dolgoztak Magyarországon, mint januárban. Bár nem szép dolog másokra mutogatni, de tény, hogy nálunk sokkal jobban alakult a munkaerőpiaci helyzet, mint az uniós országok zömében. Az Eurostat kimutatása szerint júliusban 4,9 százalékos volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta, ezzel az első harmadba kerültünk, nem utolsósorban azért, mert az uniós átlag 7,2 százalék, míg az euróövezet átlaga 7,9 százalék volt.

A koronavírus-járvány kitörése óta több mint hatszázmilliárd forint beruházásösztönző, munkahelyeket megvédő, új munkahelyeket teremtő támogatásról döntött a kormány. Ez ráadásul kiegészül azzal, hogy szep­tember elején újból megnyíltak a beruházásösztönző pályázatok a hazai vállalkozások számára, és még a válság elejétől fizetési moratóriumhoz és adókönnyítéshez jutottak a cégek. Ezt különösen annak fényé­ben érdemes megemlíteni, hogy az előző válság idején, 2008–2009-ben pont fordított volt a helyzet: a baloldali Gyurcsány- és Bajnai-kormány az ösztönzés helyett a megszorítások és az eladósítás politikáját választotta. Ennek volt „köszönhető”, hogy adókönnyítések helyett adókat emeltek, és fizetéseket, nyugdíjakat csökkentettek, s rekordmagasra ugrott a munkanélküliség. Míg a mostani válság a magyar gazdaságot felkészülten érte, akkor kis híján államcsőd következett be, és mivel már senki nem akart piaci alapon hitelt nyújtani Magyarországnak, a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett fordulni.

A mostani helyzetben a gazdaságösztönző és -támogató politika mellett a legfontosabb gazdaságstratégiai cél az egészség megőrzése. Nem mellesleg azért is, mert azoknál a vállalkozásoknál, ahol sikerült a munkavállalókat megóvni, háromszoros volt a termelékenység, mint ahol nem. Ebből adódóan a koronavírus-válság közelgő második hullámával is e filozófia mentén lehet sikeresen megbirkózni.

(A szerző főmunkatárs)