A közjó szolgálata

Ez a védjegy – S.P.Q.R. – kifejezi a római állam védelmét, már csak azért is, mivel a közművek a közösség tagjaira kirótt adókból épültek. E négy betű, ami valójában a szenátus és a római nép együttes uralmának volt kifejezője, a közjó szolgálatának garanciája is. Kifejezi a Magyary Zoltán által megfogalmazott gondolatot, miszerint „az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt azt, hogy az állam az övék”. Az S.P.Q.R. védjegy egész Európának példát mutatott.

Az utóbbi időben több, a közművekkel és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos negatív hír érkezett, illetve felmerült az igénye annak is, hogy bővítsük az eddig bevett közművek körét. A közművek alatt „a településeken élők folyamatosan vagy időszakosan jelentkező szükségleteit kielégítő létesítményeinek és szervezeteinek összességét értjük”. Néhány jellemzőjük: alapvető közszolgáltatást nyújtanak; a települések szerves részét képezik; komplexitásuk és kiterjedtségük a település fejlettségének fokmérői; sok esetben monopolisztikus jellegűek, más szolgáltatással korlátozottan vagy nem helyettesíthetők; a lakosság a közművek használatáért díjat fizet; a közművek állami és/vagy önkormányzati beruházásban készülnek, a lakosság sok esetben a létesítésben közvetlenül is részt vesz (különböző társulások közreműködésével), privatizálásuk éppen ezért nemcsak erkölcstelen, de jogtalan is.

A közművekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos elvárás a megbízhatóság, a minőség, az alacsony ár, a mérhetőség, a szabályozhatóság. Ugyanakkor a közműveknek nem mellékesen gazdasági-piaci jellemzőjük is van: ez a tervezhető és az igénybevétellel arányos biztos bevétel, hiszen egészséges ivóvízre, elektromos energiára, gázra, távfűtésre mindenkinek szüksége van. Ennek kivédését biztosítja a legfontosabb fogyasztóvédelmi elv: a legkisebb költség elve, továbbá a közműtársaságok nonprofit jellege.

Ez a gazdasági-piaci jelleg erősödik fel a balliberálisok regnálása idején a privatizációval. A villamosenergia-ipar Horn-kormány idején végrehajtott privatizációja a lakosság tudatos félrevezetésével folyt. A szokásos mantrával indult: az állam rossz gazda – csak azt felejtették el hozzátettni, hogy csak a rossz állam rossz gazda. Úgy kótyavetyélték el áron alul a villamosenergia-szektor jelentős részét, hogy még a fixen rögzített profitot is az állam garantálta. A privatizáció egyik indoka az volt, hogy az új tulajdonosok korszerű szemléletet, fejlesztéseket hoznak, ebből semmi nem valósult meg, az államot többszörös kár érte.

A privatizáció a közműdíjak gátlástalan emelésével járt. Talán nem emlékszünk eléggé Lendvai Ildikó hírhedt mondatára, miszerint „nem lesz gázáremelés”. Tucatszor lett, ugyanígy nőtt a távhő, a víz és csatorna, de a szemétszállítás és valamennyi közszolgáltatás díja is. Vagyis a lakosságot szintén többszörös kár érte!

Az S.P.Q.R. védjegyet és az ezzel együtt járó eszmeiséget a nemzeti-konzervatív Orbán-kormányoknak kellett helyreállítani, a közművek ezermilliárdokba kerülő visszavásárlásával, a lakossági rezsiköltségek visszavágásával. Három lépcsőben csökkentette a polgári kormány a lakossági gáz, áram és a távfűtés árát, valamint a víz- és csatornadíjakat és a szemétszállítást. Olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is. Ezeket a lépéseket az Európai Bizottság megtámadta, hosszú küzdelem révén sikerült megvédeni. Vagyis Európa is letért a gyökereit is szimbolizáló S.P.Q.R. által fémjelzett köztulajdon védelmének és a közjó szolgálatának útjáról.

A záró lépés a Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. létrehozása volt azzal a céllal, hogy a következő években minden hazai földgázfogyasztónak, valamint minél több egyetemes áram- és távhőfogyasztónak nyújtson magas színvonalú, hatékony és megfizethető szolgáltatást. A nemzeti közmű keretében olyan átalakulások zajlanak, amelyekre még nem volt példa, annak érdekében, hogy fenntartható legyen az ezermilliárdot meghaladó lakossági megtakarítást eredményező rezsicsökkentés. Ezekkel a lépésekkel jelképesen rákerült a magyar közműhálózat állami tulajdonú részére az S.P.Q.R. embléma. Mindez a nemzeti szuverenitás záloga is.

És közben Pécs balliberális polgármestere a város szinte egyetlen jól működő és nyereséges közműcége, a PÉTÁV privatizációját készíti elő. Mindezt a távfűtést igénybe vevő lakosság feje felett. A magánkézben lévő közműcégeknél üzembiztosan jön az áremelés, erről már tapasztalataink vannak. Tudták vajon a pécsi lakótelepeken élő lakosok, hogy arra szavaznak, aki majd a fejük felett eladja a távfűtést is biztosító céget?

Ebből és más hasonló törekvésekből látszik, hogy amennyiben 2022-ben a balliberális „szörnykoalíció” kerülne hatalomra, újra elindulna a közművek privatizációja, majd a nyakló nélküli díjemelés.

A közművek köre folyamatosan bővül az igények és a technikai lehetőségek fejlődésével. Frissen közművé válik például a tér­figyelő kamerarendszer, amely a közbiztonság közműcége, de még nem elégséges állami szabályozással. Van egy újabb terület, amelyben a közművek számos ismérve megfigyelhető, ez pedig a közösségi média, benne elsősorban a magántulajdonban lévő Facebook és a Twitter, amelyek közszolgáltatást nyújtanak az általános, a hivatalos és a szórakoztatási kommunikáció területén; kiépítésükben az állam is szerepet játszik a Digitális Jólét Programmal, a széles sávú internetelérés országos lefedettségének biztosításával; monopolisztikus jellegűek; az igénybe vevők adataik átengedésével olyan reklámbevételekhez juttatják a tulajdonosokat, ami busás igénybevételi díjnak minősül. Vagyis a jelenleg magántulajdonú rendszer a közművek számos jellemzőjével bír.

Esetükben – mindannak ellenére, hogy a szolgáltatásaikra egyre inkább közjószágként kell tekintenünk – a tulajdonosok moderálási önkénye a jellemző, politikai szereplővé, szinte kizárólagosan a balliberális eszmék terjesztőivé váltak. Működésükben törvényellenes elemek is tetten érhetők, például a Facebook átláthatatlan letiltási mechanizmusában. Nem véletlen, hogy a 2020 tavaszán létrejött Digitális Szabadság Bizottság célja az, hogy megvizsgálja a technoló­giai vállalatok erőfölényével szembeni jogi fellépés lehetőségét.

Ezek már olyan lépések, amelyek elvezethetnek a közösségi média közműként való működtetéséhez, vagyis rákerülhet ezekre is jelképesen az S.P.Q.R. védjegy, először jogi szabályozással.

(A szerző építész, volt országgyűlési képviselő)