Vélemény és vita
Síndimenziók
Az ilyen leveleket jól kell megfogalmazni. Az ember a főnökétől, ha kér valamit, legyen tisztelettudó, de határozott, rugalmas, de következetes, s főként tartsa be a szolgálati utat, és a közvetlen felettesét keresse meg először
Vannak élethelyzetek, amikor nincs mit tenni, meg kell írni a megírandókat. Ez pedig most egy ilyen helyzet, tisztelt rovatvezető asszony is beláthatja, az újság valószínűleg csak nyerne azáltal, ha lenne egy olyan külpolitikai tudósítója, aki közvetlenül a dolgok sűrűjéből adna zamatos, színes-szagos riportokat, szólaltatna meg a válságövezetben rekedt embereket, hangot adna a hallhatatlanoknak. Exkluzív anyagok, esetleg jó fényképekkel, ha már így alakult, hogy itt ragadtam, s megélhetést kell hogy biztosítsak magamnak idegenben. Fél, legfeljebb egy éven belül aztán családegyesítéssel a családom is követhet, bár nem ismerem még az itteni bevándorlási jogszabályokat, de biztos vagyok benne, hogy megoldjuk valahogy, mindig megoldjuk, a jól képzett bevándorlókat, ha nem is szeretik, de csak megtűrik errefelé is. Tisztelt rovatvezető asszony, ön is tudja, egy lapnál milyen jól mutat, ha a szerzők neve mellett minél több város szerepel zárójelben, mutatja az újság nagyvilági jellegét, azt, hogy mindenhol ott van, és szállítja a különlegesnél különlegesebb sztorikat. Gipsz Jakab, zárójel, London. Vagy Ejtő Ernő, zárójel, Dzsakarta. Vagy Veczán Zoltán, zárójel, Pestszentlőrinc-vasútállomás.
A nyelvet félig-meddig elsajátítottam, már érintkezésbe léptem helyiekkel, jó ismerősi, sőt, mondhatni baráti kapcsolatot építettem fel egy idősebb úriemberrel – ő a tizenkettő harminckettes vonattal szeretett volna eljutni a Nyugati pályaudvarra, azóta idenősült, kecskéket tartanak, a gyerekeik a helyi iskolába járnak, és sosem láttak egyemeletesnél magasabb házat, ami nem feltétlenül baj, mondhatni, teljesen sikeres volt az integrációjuk – ez is micsoda sztori lenne! Egyedülálló lehetőség ez, tisztelt rovatvezető asszony, kár lenne kihagynunk, kérem, ha ön is így látja, jelezze kérésem a szolgálati úton főnökeinek. Ha pedig, neadjisten, mégis befutna a következő hetekben a tizenhárom harminckettes vonat, még mindig van esélyem beérni az esti műszak elejére, ez esetben levelem tekintse tárgytalannak. Köszönettel, tisztelettel satöbbi.
(A szerző újságíró)
