Szivárványkoalíció

Meg amit a fészbukvirtuóz főpolgármester ennek kapcsán közhírré tett: a lobogólibegtetés annak jelképe, hogy Budapest ezután nem az előjogok, hanem a jogok városa lesz. Az a település, amelyikben mindenki szabadon gyakorolhatja a maga valóságos vagy képzelt mivoltában jogait. Érdekes, bár még a városvezetőtől megszokottnál is bárgyúbb és semmitmondóbb mondatok ezek. Csak a lényeg hiányzik. Nem tudni, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, queer szubkultúrák hogy kerülnek ide.

Úgy tűnik, a liberális vezércérna ezúttal is visszavezet minket a francia forradalomhoz meg a többi mindenféle diktatúrához, ahol a kisebbség nagy vérontások árán többséggé nyilváníttatta magát. Azokat a társadalmakat aztán, ahol ezt a tételt rá tudták erőszakolni a többségre, igyekeztek minél gyorsabban elpusztítani. Kísérleteik többé-kevésbé sikertelennek minősíthetők. Az emberiség hagyományos módon szaporodik, a család férfiból, nőből és az ő gyerekeikből áll, vannak még templomok, élnek a nemzetállamok.

A nyílt társadalom önjelölt prófétái, élükön Soros Györggyel, hiába melegítenek tehát – eddig szerencsére –, nem érték el céljaikat, hogy a lehető legnagyobb zűrzavart hozzák az eddig biztonságot adó gazdasági és társadalmi viszonyokban. Legyinthetnénk, hogy néhány homokos vagy álhomokos nem sok vizet zavar, ám, ha körülnézünk a világban, láthatjuk azt a mérhetetlen agresszivitást, amit az úgynevezett kisebbségi csoportokra hivatkozva gerjesztenek a Soros-féle manipulátorok.

Karácsony Gergely eszmetársa, Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere is ünnepli a meleg fővárost, az általa vezetett városrészben már az azonos nemű párok is megkapják az eddig csak az ósdi fiú-lány felállású jegyeseknek járó ötvenezer forintot. Ferencvárosban Baranyi Krisztina kilógatta a szivárványszínű lobogót a kerületi önkormányzatra. Fél napig maradt ott, a híradások szerint a Fradi szurkolói szedték le a számukra és sok mindenki más számára is szégyenteljes üzenetet hordozó zászlót.

A magyar baloldal alaposan megerősítette szivárványkoalícióját: bejelentették, hogy a következő országgyűlési választásokon körzetenként egyetlen közös jelöltet állítanak majd a kormánypárti képviselőjelöltekkel szemben. Vidám események várhatóak ezzel kapcsolatban. Az egykori zsidólistázó jobbikos cimboráját ezek szerint majd hatékonyan tudják támogatni a hivatásos antiszemitázók. Vagy a Magyar Szocialista Párt készségesen kiszolgálja az alakulatukat lassan felfaló Demokratikus Koalíció embereit. Mit csinál majd vajon az új SZDSZ, a Kádár-káder-unokák csapata, a Momentum? Itthon nemigen lehet megélni a Cseh Katalin- és Donáth Anna-féle brüsszeli hazaáruló figurázással, de még a Balaton mindenkié, sőt a mindenki mindenkié idióta jelszavaival sem. A lila ifjak elnöke, Fekete-Győr András mindenesetre biztosította közönségét arról, hogy Gyurcsány Ferenc megígérte neki, hogy a leendő szivárványkormányban nem tör semmiféle pozícióra. A kígyóvállú kisgyerek pedig ezt benyelte, mint kacsa a nokedlit. Annyira sem futja, hogy ismerjék a közhelyet: a politikában soha ne mondd azt, hogy soha.

Így állunk most ebben a meleg nyárvégben. Lehet, ennél még az is jobb lenne, ha az előző évekhez hasonlóan ott vonulna, rózsaszínű rövidgatyában, LMBTQ-polgártársainkat támogatva, a Pride-menetben Karácsony, Soproni, Baranyi, Fekete-Győr és Gyurcsány.

(A szerző lapszerkesztő)