Petrin László

Vélemény és vita

Kereszténység nélkül ma nem lenne Európa

Szent István erős országot, keresztény államot alapított. Arra a sziklára alapozta, amelyről azt mondja a Szentírás, hogy ezen a pokol kapui sem vesznek diadalmat!

Úgy vélem, minden európai országnak megvan a maga keresztény királya, aki alapította az adott országot. Kereszténység nélkül ma nem lenne Magyarország, és nem lenne Európa sem. Tehát egy óriási értékről van szó. A nagy kérdés az, hogy kereszténység nélkül lesz-e majd egyáltalán Európa? Európa akkor született meg, amikor nemzetei találkoztak a kereszténységgel. A keresztény hit vezette ki Európát a barbárságból.

Ma is ez a hit képes kivezetni földrészünket a balliberálisok szellemi vandalizmusából. Ezen a földrészen, így hazánkban is a keresztény kultúra társadalomfönntartó és társadalomszervező erővel bírt mind ez idáig. Meghatározta a hétköznapi erkölcsöket, fölfogásunkat az igazságosság és az igazságtalanság mivoltáról, a férfi és a nő viszonyáról, a családról, a sikerről, a munkáról és a becsületről.

A hazai példa mutatja, hogy a keresztény kultúra értékeit fontosnak tartó kormányzás megvéd az illegális migrációval szemben, megvédi a határokat, megóv a káosztól és az anarchiától, megóv a genderbadarságtól, támogatja a hagyományos, egy férfira és egy nőre épülő családmodellt, vallja a nemzet fontosságát, és védi az emberi méltóságot.

Európa jövője csak a keresztény kultúra megőrzésével képzelhető el. Az öreg kontinens valaha egy világformáló erőközpont volt, mert gondolkodni és cselekedni. Mára azonban irányt tévesztett, az európai balliberális horda a nyílt társadalom utópiáját kergeti, a keresztény alapokat megtagadta, Istent száműzte Európából. A brüsszeli elit tagjai Lucifer hűséges misszionáriusaiként rárontottak a nemzetállamokra és a kereszténységre.  Mára már tagadhatatlanul egyértelművé vált, hogy ez a díszballiberális nyugati és hazai összebratyizott társaság nem más, mint egy gátlástalanul szélsőséges, genderőrült, az illegális migrációt bálvánnyá emelő, intézményesített politikai tébolydává vált, kereszténygyűlölő politikai akol.  

Ámokfutásuk következményeként az eddigi egységes európai civilizáció különvált egy vegyes lakosságú nyugatira, amely az iszlám és a kereszténység együttélésének hagymázos elképzeléseire építi jövőjét, és vannak a kelet-(közép)-európaiak, akik továbbra is keresztény civilizációként tekintenek hazájukra. Ezért a visegrádi országok, köztük különösen Magyarország, jelenleg reményt jelentenek Európa többi része számára.

Azonban nagyon riasztó hírek érkeznek a tengerentúlról is. Azt látjuk, hogy az eddigi, a kereszténységgel szembeni főként intellektuális szembenállás egyre erőszakosabb cselekményekbe csap át. Minden komolyan vehető morális alapot nélkülöző utcai hőzöngésektől és fosztogatásoktól hangos hetek óta a világsajtó.

Az amerikai zavargások főszereplőjének, a Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak keresztényellenes mivolta tisztán megmutatkozott ez idáig is, mára már a nyílt egyházellenességhez érkezett.

A szélsőbaloldali hőzöngők a közelmúltban két nap alatt öt templomot gyújtottak fel az Amerikai Egyesült Államokban. Ezek közül az egyik, a Los Angeles-i San Gabriel-templom teljesen kiégett. A zavargások során a washingtoni Szent János-templomot is felgyújtották, ahol a 19. század kezdete óta kivétel nélkül az összes elnök is imádkozott. Ehhez hasonló állapotokat, amelyeket a kiégett templomokról készült felvételek mutatnak, csak Irakban lehetett tapasztalni, ahol az Iszlám Állam őrjöngött.

 Európában senki nem gondolta volna, hogy ilyen előfordulhat a nyugati világban is. Azonban most már azzal kell szembesülnünk, hogy ez az őrület bennünket is fenyeget, itt, a mi földrészünkön. Ugyanis Shaun King, a BLM egyik meghatározó főtrógere a napokban az Európában található Jézus-szobrok ledöntésére buzdította híveit, méghozzá elmeroggyant módon az antirasszizmus jegyében. Egy Twitter-üzenetében azonban már nemcsak Jézus, hanem Szűz Mária és „fehér barátai” eltávolítását is követeli. Nem kétlem, hogy ennek a megbomlott elméjű szerencsétlen Kingnek a Lajtától nyugatra is lesznek, vannak hívei, követői. Hiszen a szellemi táptalaj már régen elő van készítve az ilyenfajta brutalitásra. Ugyanis a balliberális fősodratú sajtón keresztül a brüsszeli birodalmiság, a nyílt társadalom, a kevert népesség igenlése, a nemzetállamok megszüntetése, a kereszténytelenítés mint új univerzálisnak hazudott hamis európai értékrend, végtelen és kifogyhatatlan szennyes áradatként zúdul az emberek nyakába.

Ez az agymosás nem maradt minden eredmény nélkül. Nyugaton fogynak a gyülekezetek, tömegesen zárják be a templomokat, kiürülnek az egyházak. Az egyházi hivatalos személyek között, híresztelik, terjed a pedofília, gyakran érkeznek hírek pénzügyi és szexuális visszaélésekről, homoszexuális férfiakat és nőket szentelnek fel pappá.

Hogyan jutott el a keresztény Nyugat idáig? Ezeket az állapotokat nem a szél fújta össze. Ezekben az eseményekben mi csak az okozatot látjuk, nézzünk azonban ezek mögé, és lássuk meg az okot is. Jézus a sokak által oly jól ismert hegyi beszédben többek között a következőket mondja nekünk, keresztényeknek: „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” (Máté ev. 5,13). A sónak közismerten két feladata van: ízt ad és megakadályozza a romlást. A só megízesíti azt, ami másképp ízetlen lenne. A keresztények felelőssége megízesíteni a földet, vagyis jobbá tenni a világot. A keresztények jelenlététől lett egykoron más a világ, ami egyébként nem lenne az, ha nem lennénk itt.  A só másik feladata a romlás megakadályozása. A hűtőgépek feltalálása előtt az emberek sózással tartósították a húst. A keresztények dolga a romlás, az erkölcsi, a társadalmi és politikai romlás erőinek a visszatartása.

Ha sóként kudarcot vallunk feladatunkban, nem törekszünk a világ jobbá tételére, sőt mi magunk rontjuk meg azt, és nem törekszünk a romlás megakadályozására, akkor Jézus szavai szerint keresztényként semmire sem vagyunk jó többé. A só ilyenkor már csak arra való, hogy az emberek kidobják és eltapossák.

 Felismered, hogy ez ránk vonatkozik? Vajon a Lajtától nyugatra is felismerik a keresztény egyházak és gyülekezetek vezetői, hogy ez itt és most rájuk is vonatkozik? Ha keresztényként nem tesszük, nem teszik azt, amit kellene, akkor már semmire sem vagyunk jók! Számíthatunk rá, hogy kidobnak és eltaposnak bennünket. Hogy éreznénk magunkat, ha velünk is ugyanaz történne, mint ami a Lajtától nyugatra lévő keresztény közösségekkel történik? Kijózanító tény, hogy ma Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is emberek milliói a legnagyobb kiváltságuknak tartanák, ha a keresztényeket a lábaik alá tiporhatnák. Isten megteheti, hogy átadja őket azoknak, akik gyűlölik a kereszténységet és mindent, amit az képvisel. Ennek a jelei ordítóan ott vannak Nyugaton. Mit mondhatnánk ezután mi itt, Szent István király országában, ha velünk is ezen események történnének? Megérdemeltük, Jézus figyelmeztetett, de mi nem hallgattunk rá. Pedig Ő kétezer éve mondja, ha nem szolgálunk sóként, kidobnak és eltaposnak minket.

Szent István királyunk személyes példája ma is üzenetértékkel bír. A szent király egy személyben gyűjtő- és gyújtópontja volt a keresztény hitnek, a keresztény erényeknek! Rajta keresztül az egész nemzetre kiáradt a hitnek az áldása. Miért is volt lehetséges mindez? Azért, mert ő nem csupán egy csipetnyi sója volt ennek a földnek, hanem önmagát osztotta szét sóként.

Nemcsak egyszerűen keresztény király volt, hanem a szó legnemesebb értelmében hiteles keresztény uralkodó.  Ez a titka az ő sikerének, hitelesnek lenni. Aki hiteles, az már só, akár király, akár közember, akár miniszterelnök, akár egyszerű polgára e hazának.

Sok sóra, sok hiteles keresztény emberre van szüksége ennek az országnak ahhoz, hogy Szent István öröksége továbbra is fennmaradjon.

Nemzeti ünnepünk legyen számunkra egyben a számvetés ideje is. Kérdezzük meg magunktól: mennyivel tudtuk jobbá tenni szűkebb vagy tágabb pátriánkat, és mennyire őszintén törekedtünk megakadályozni a romlást?

(A szerző jogász)

Kapcsolódó írásaink

Dippold Pál

Dippold Pál

Szivárványkoalíció

ĀRendesen bemelegedett a magyar baloldal politikája. Karácsony Gergely szivárványszínű zászlót lógatott ki hivatalára, az elnyomottnak mondott liberális médiában az elmúlt napokban ez volt a legfontosabb hír

Bogár László

Bogár László

Majdan Minszkben?

ĀA globális hatalmi forgatókönyv számára ugyanis Oroszország teljes elszigetelése a Baltikumtól Lengyelországon, Ukrajnán, Románián át egészen Törökországig terjedő íven a legalapvetőbb stratégiai érdek