Vélemény és vita
Börtönkísérlet
Időnként fel-felbukkan az az elmélet, amely szerint mindannyian egy szimulációban élünk, valahogy úgy, ahogyan a Mátrix című filmklasszikus szereplői
Nemrég Nick Bostrom svéd filozófus és az amerikai számítógéptudós, Rizwan Virk borzolta ezzel a kedélyeket, utóbbi szerint valószínűbb, hogy egy szimulált, kísérleti világ részei vagyunk, mint az, hogy nem. Nos, bárki, aki valaha abban a szerencsében részeltetett, hogy igénybe vehette az államvasutak szolgálatait az elmúlt harminc évben, úgy érezhette, hogy minden jó szándékú újító próbálkozás ellenére lényegében egy olyan kísérletben vesz részt, amilyenhez hasonlót legutóbb Philip Zimbardo pszichológus végezhetett hírhedt, 1971-es börtönkísérletében, amikor a résztvevőket börtönőrökre és rabokra osztotta és megnézte, ki hogyan viselkedik ebben a helyzetben. Nos, hasonló lehet a helyzet az államvasutakkal (és aktívan dolgoznak rajta, hogy a BKK-t is hozzázüllesszék, pedig épphogy kiemelte a fejét a mocsárból egy kis levegőért): beöltöztettek néhány embert öltönybe, topmenedzsernek, másokat mozdonyvezetőnek vagy kalauznak, a többieket pedig utasoknak, és várják, ki mennyire azonosul a szerepével. Az első három kategóriánál láthatóan nem vált be ez a próbálkozás, de az utasok egy jelentős része is kihívásokkal küzd e téren. Mondjuk, az eredeti kísérlet sem sült el jól, Stanfordban ugyanis az első hét végére a „börtönőrök” már rendszeresen verték és megalázták a „rabokat”. Zimbardo becsületére legyen mondva, azt a kísérletet legalább leállították.
(A szerző újságíró)