Putsay Gábor

Vélemény és vita

Befektetés a jövőbe

A történet húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nettó átlagkereset a harmada volt a mostaninak Magyarországon, viszont komoly igény mutatkozott a fia­talok részéről a továbbtanulásra

álláspont

Mivel akkoriban az anyagi lehetőségek sokkal inkább meghatározták a továbbtanulási szándékot mint napjainkban, a hivatalban levő első Orbán-kormány arról döntött, hogy ne legyen, vagy legalább sokkal kevesebb legyen az olyan fiatal, aki anyagi helyzete miatt nem tud részt venni a felsőoktatásban. Létrehozták tehát a Diákhitel Központot, amelyen keresztül állami támogatással a piaci kamatoknál lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehetett hitelhez jutni. Bár a hitel visszafizetése komoly tehertételt jelentett a későbbiekben, mégis több tízezer olyan fia­tal embernek teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a felsőoktatásban részt vehessen, akik előtte nem is álmodozhattak erről.

Ez az intézkedés ugyanakkor racionális döntés is volt egyben, hiszen az oktatás és a képzés egyben befektetés a jövőbe, és meghatározza az ország gazdasági létét. Ugyan akkoriban még nem volt szó Ipar 4.0-ról, de megfelelő képzettség birtokában a munkaerőpiaci változásokra és kihívásokra mindig is sokkal jobban lehet reagálni, és ez meghatározza a versenyképességet. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt Romániában kormányzati szintű intézkedéseket kellett hozni, mert az érettségiző diákok eredménye, egyben képzettségi szintje jócskán elmaradt a várttól. Márpedig egy felzárkózó ország nem engedheti meg magának, hogy akár egy évfolyam is elmaradjon a képzésben.

Most 2020-ban két fontos változás is történt a két évtizedes múltra visszatekintő, nemzetközi szinten is elismert magyar diákhitelezésben. Egyrészt a veszélyhelyzet idején a hitelezés kibővült a Diákhitel Plusszal, ami annyit jelent, hogy a tanulók félmillió forint kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönhöz juthatnak. Erre azért volt szükség, mert a koronavírus miatti gazdasági visszaesés következtében sokan veszítették el diákmunkájukat vagy segédtanári állásukat, így a megélhetésük mellett veszélybe került a képzésük is. Ezt a lehetőséget eddig 17 ezren vették igénybe. Másrészt a felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a kormány arról döntött, hogy jövő áprilistól ezeken a területeken is igényelhető diákhitel, és a kizárólag képzési célra fordítandó kölcsönök kamatmentesek lesznek. Ezek a lépések jól illeszkednek ahhoz a filozófiához, hogy a válságból kijutni munkahelyteremtéssel és beruházással lehet: a képzéssel, át- vagy továbbképzéssel ugyanis nagyobb eséllyel őrizhetők meg a munkahelyek, és a hitelcsatornák megnyitása egyben beruházás a jövőbe.

Az intézkedés célja a szakképzés versenyképessé tétele, illetve a felnőttképzésben részt vevők számának növelése. A várakozások szerint a Diákhitel Központ új termékei az iskolarendszerű szakképzésben mintegy ötvenezer, a felnőttképzésben pedig százezer, azaz összesen 150 ezer embernek jelenthetnek segítséget. A megváltozott gazdasági helyzetben ugyanis megnőtt az igény az átképzésekre, ezt viszont sokan – pláne a pandémiás helyzetben – nem engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor mindenképpen említésre méltó, hogy ezt az intézkedést összekötötték az Európa-szerte híres családtámogatási rendszerrel, a képzési hiteleknél ugyanis érvényesíthető lesz a családi kedvezmény. A Diákhitel Központ ugyanis a második gyermek megszületése esetén az édesanya felvett képzési hitelének felét, míg a harmadik gyermek megszületése után a teljes hitelösszeget elengedi. Ezek pedig valóban a jövőbe mutató intézkedések.

(A szerző főmunkatárs)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom