Vélemény és vita
A Gyurcsány-minimum
The game of chicken, azaz csirkejáték – így modellezik az Egyesült Államokban a két fél közötti konfliktust. A példa lényege, hogy két autós száguld egymás felé, s aki előbb elrántja a kormányt, az veszít
álláspont
Ő a gyáva, azaz a csirke. Lehet persze ebből ütközés is. Nagyjából ez juthat eszünkbe a baloldal gödi belső acsarkodásának olykor szappanoperába illő fejleményei kapcsán. Az elmúlt néhány napban kulminálódott a konfliktus, amely mint cseppben a tenger mutatja meg az ellenzéki szivárványkoalíció képtelenségét.
Bár Ferencvárostól Szolnokig hallhatunk történeteket a Nagy Összefogás széthullásáról, valamiért a gödi perpatvar lett a leghangosabb. Dióhéjban: a DK-s és LMP-s alpolgármesterek elkezdték árulózni és korruptozni a momentumos Balogh Csabát, a polgármester erre vissza akarta vonni politikai szövetségesei jogköreit, a végére azonban a képviselő-testület az ő felfüggesztéséről döntött. Bár a jogi eljárás folytatódik, Balogh jelen állás szerint nem polgármester.
Csakhogy aztán Fekete-Győr András Momentum-elnök egy fejjel lefelé fordított Gyurcsány-plakát mellett, Balatonőszödről üzent a bukott kormányfőnek, amiért a gödi DK, illetve a párt egyik „erős embere”, Rónai Sándor manipulált hangfelvétellel akarta lejáratni a településvezetőjüket. Fletó visszaüzent, jött egy kis tihanyi mosolydiplomácia, majd a baloldalon megszokott füstös szobás egyeztetések, a gödi DK-sok pedig egyszer csak felfüggesztették tagságukat, mondván, őket nem lehet a pártközpontból irányítani. Könnyen lehet, éppen ez történt, a konfliktus elsimítása érdekében.
Első ránézésre Gyurcsány rántotta el a kormányt, vagyis a csirke. A rombolásban és manipulációban behozhatatlan rutint szerzett pártvezér azonban valójában elégedetten dőlhet hátra. Megcsuklóztatta a riválisait, egyelőre elvette Gödöt tejfelesszájú trónkövetelőitől, akik még pár éve is az ő politikai megsemmisítéséről értekeztek – elég csak felidézni Fegyőr Gyurcsány-ellenes kirohanásait. Ez a hang persze eltűnt, az exminiszterelnök immár partner, akivel „meg kell beszélni” a közös dolgokat, még akkor is, ha formailag őt kérik számon. Valójában Gyurcsány a főnök, ő terpeszkedik gusztustalan pókként a kesze-kusza baloldali háló közepén.
Fontos adalék, hogy a DK-elnök véglegesen is zsinórmértékké tette, hogy az összefogósdiban való részvétel egyetlen feltétele a nettó Orbán-gyűlölet. Aki bármiben, például egy helyi fejlesztés érdekében hajlandó együttműködni a kormánnyal, hamar kívül találja magát a klubon. Gyurcsány ennek a jakobinus totalitarizmusnak a jegyében fenyegette meg a minap Vidnyánszky Attilát vagyonelkobzással, ahogy tette azt korábban tanárokkal, bírókkal és rendőrökkel is.
Kikristályosodott tehát a belső ellentétektől szabdalt, káderhiánytól szenvedő, bármiféle program és közös vízió nélküli káoszkommandó egyetlen közös pontja. Ez a Gyurcsány-minimum, azaz a jól ismert Orbán-fóbia. Más üzenet nincs, s nem is lesz 2022-ig a választópolgárok felé. Mindezek tükrében tehát a bukott kormányfő valójában újabb lépést tett az ellenzéki térfélen belüli vezető szerepének megszerzéséért, ráadásul a minap Jakab Péter Jobbik-elnök is hűségesküt tett a baloldal mellett, beáldozva maradék identitását is.
Ettől függetlenül hiába áll össze lassacskán a Fidesszel szembeni valamennyi formáció a kommunista utódpárttól kezdve az LMBTQI-jogokért küzdőkön át a korábban a zsidók listázásáért kardoskodókig. Mivel a kormány jól teszi a dolgát, az ország gyarapodik, aligha lesz elég ezzel szemben mindenre azt mondani, hogy: nem! Nem lehet elég a gyűlölet és a tagadás politikája.
(A szerző vezető szerkesztő)