Vélemény és vita
Jókor jött a többletpénz
Damoklész kardjaként lebegett a fejünk felett a múlt hét elején sikerrel zárult európai uniós megállapodásig, hogy Magyarország komoly összeget veszíthet a felzárkóztatási alapokból a következő ciklusban a 2014–2020-ashoz képest
álláspont
De hiába állította a hazai baloldal, hogy jelentős pénzeket veszített Orbán Viktor miniszterelnök miatt Magyarország az EU következő költségvetéséről szóló brüsszeli tárgyalásokon, ez egyszerűen nem igaz. Az ellenkezője viszont annál inkább.
A magyar tárgyalóküldöttség ugyanis úgy utazott ki, ha nem sikerül megállítani az ellenünk acsarkodó brüsszeli politikusokat, akkor jóval kevesebb kohéziós pénzhez jutunk a 2021–2027-es költségvetési ciklusban a mostanihoz képest. Ennek ellenére az történt, hogy öt tárgyalási nap alatt sikerült Magyarországnak szerezni hárommilliárd eurónyi többletpénzt, és ez a mostani árfolyamon számított mintegy 1050 milliárd forint pestiesen szólva azért nem semmi. Brüsszel egyik fele pénzügyi eszközökkel akarta zsarolni Magyarországot és Lengyelországot, mivel ellenálltunk annak a törekvésnek, hogy mások dönthessenek helyettünk a nekünk járó pénz elosztásáról. Mi ugyanis elsősorban munkahelyteremtésre, a hazai gazdaság és az itteni vállalkozások erősítésére akarjuk költeni a felzárkóztatási pénzt, semmint a nyomásgyakorló álcivil szervezetek vagy a migráció támogatására.
Ezzel együtt összességében lényegesen több pénzt költhetünk a következő uniós ciklusban, az előzetes számítások szerint a bruttó hazai termék 35 százalékát, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A kohéziós alapok esetében érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács komoly fegyvertényként kezelte azt az űrt, amit Nagy-Britannia, azaz a második legnagyobb nettó befizető uniós tagállam távozása idézett elő. Erre hivatkozva a bizottság amiatt, hogy Magyarország ellenáll az általuk erőltetett bevándorláspárti politikának, meg akarta regulázni hazánkat. Ezzel kapcsolatban múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „amikor megérkeztek, volt egy megállapodási javaslat arról, hogy melyik ország mennyit fizet be és mennyit kaphat az uniótól, de ez igazságtalan volt az ország szempontjából, korrigálni kellett, és ez sikerült is”. Ez azt jelenti, hogy sikerült plusz hárommilliárd eurót kiharcolni az országnak. Ugyanakkor a kohéziós támogatások kiegészülnek az uniós helyreállítási alap által Magyarországnak juttatandó forrásokkal, valamint az állam kötelező kiegészítésével, hiszen az önrész tizenötről harminc százalékra emelkedik.
Ez a többletpénz semmikor sem jöhetne jobban, mint amikor újra kell indítani a gazdaságot. A válságból kikecmeregni elsősorban munkahelyteremtéssel és beruházásokkal lehet. Mint ahogy arra számítani lehetett, az április–júniusi időszak nem alakult kedvezően a munkaerőpiacon, százezer embernek szűnt meg az állása, viszont a kormányzati intézkedésekkel 260 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. Emellett az állami támogatási rendszer összesen félmillió munkahely megtartásához és hetvenezer megteremtéséhez járulhat hozzá. A beruházásokat támogató pályázatok révén a magyar vállalatok növelhetik kapacitásaikat, technológiai fejlesztéseket valósítanak meg, nemzetközi szinten is eredményesek lehetnek, és új piacokat szerezhetnek.
A válság felkészülten érte Magyarországot, hiszen stabil volt az államháztartás, dübörgött a gazdaság, ehhez viszont az is kellett, hogy a mostani uniós időszakban a támogatások hatvan százalékát költsük gazdaságélénkítésre, a vállalkozások támogatására. Ezért is jött jól és jókor, hogy sikerült plusz hárommilliárd eurót kiharcolni.
(A szerző főmunkatárs)
