Nagy Dóra

Vélemény és vita

Végképp eltörölni

Volt az egyetemen egy professzorom, aki meglehetősen egyedi órákat tartott, és a témaválasztása sem volt éppen hétköznapi. Leginkább arról volt szó, hogyan lehetséges pusztán szavakkal létrehozni a valóságot

A szavak és a szimbolizmus erejére igyekezett rávilágítani a tanárom, ami igencsak megfoghatatlannak tűnt akkoriban. Nem gondoltam volna, hogy 2020-ra eljutunk oda, hogy a nagyrészt elméletre és filozófiára épülő óráim valósággá válnak.

Ha megfigyeljük azt, mi zajlik a vi-lágban, tökéletesen láthatóvá válik az a szándék, ami a nemzetek identitástudatát akarja megtörni. Ennek egyik első állomása az volt, hogy vannak bizonyos szavak, amelyeket negatív kontextusba helyeznek, és arra használnak, hogy ellehetetlenítsék azokat a hangokat, amelyek nem értenek egyet a liberálfasiszta világképpel. Közben kiválasztottak témákat, amelyekről nem engedik, hogy másképpen gondolkodjunk, mint ahogyan azt ők elképzelik. Miután sikerült a gyengítés, jöhetett a történelem átírása, amit a csoportok egymás ellen uszítása és végül a „mindent is ki kell irtani” szemlélet követett. Ennek az elgondolásnak nagyszerű terepet biztosít az internet és a közösségi média, ahol végtelen számú oldalon keresztül igyekeznek átmosni az emberek agyát.

Természetesen egy már kialakult identitást nagyon nehéz átformálni, és ennek kísérlete a legtöbb esetben ellenállásba ütközik. Az önazonosság ugyanis nagyon komplex dolog, ami rengeteg összetevőből épül fel, és éppen ezért nagyon sok pillért kell kitépni ahhoz, hogy maradandón át tudják formálni. Igaz ez az egyénre és egy nemzet egészére egyaránt. Pontosan ezért nem arra fókuszálnak már, hogy a kifejlett önazonossággal bíró embereket vegyék célba, mert ott csak kisebb károkat tudnak okozni, de maradandó hatást nem tudnak elérni. Így a már meglévő identitással rendelkező csoportokra nézve két megoldásuk van: kiiktatás és/vagy megfélemlítés. Ám ez hosszú távon nem kifizetődő, és nem is ad lehetőséget kiépíteni, majd megszilárdítani a hatalmat.

Ha azonban olyanokat vesznek célba, akik még nem rendelkeznek elég tudással, tapasztalattal, kiforrott személyiséggel és alapokkal, akkor bizony sokkal könnyebb dolguk van. Különösen akkor, ha bújtatottan csinálják ezt. Gondoljunk csak az érzékenyítésre, aminek már olyan hatásai vannak, hogy kisgyerekeket térdepeltetnek le táblákkal a nyakukban a Black Lives Matter zászlaja alatt. A gyerekeknek ugyan fogalmuk sincs arról, miről szól ez az egész, nincs saját véleményük a jelenségről, de már beléjük nevelik a kisebbrendűségi érzést és azt a reakciót, hogy szégyenkezniük kell, mert fehérnek születtek. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen mindennap tapasztalhatjuk, hogyan bélyegeznek meg embereket a véleményük miatt. Különösen akkor lendülnek támadásba, amikor olyan területre merészkednek a bátrak, amit a liberálfasiszta véleménydiktatúra kisajátított magának. Elég ilyenkor a kommunikáció, az oktatás vagy éppen a művészet területeire gondolnunk.

Ennek az egész jelenségnek a melegágya pedig a közösségi média. Ennek köszönhetően tökéletesen elidegenítették egymástól az embereket, a cenzúra és a véleménydiktatúra által eltörölték a vitát, befolyásolják a tudatot, miközben mindent az általuk kreált és ellenőrzött valóságra építettek fel. Mindenki a like-ok bűvöletében él, folyamatosan csak görget, az információk töredéke sem jut el hozzá, nem néz utána a dolgoknak, és nem érdekli a valóság. Nem több helyről, több vélemény alapján tájékozódnak és hoznak ítéletet az emberek, hanem már élből utasítanak el mindent, ami kicsit is ellentmond véleményüknek. Megszerkesztett buborékban ücsörögnek, ahol címkék vannak és like gombok. Mindegy, hogy a valóságban mit tapasztalnak, mert az számít, ami a neten van. Ha pedig sokan sulykolják a hazugságot, akkor az már elég az igazzá válásához. Nem kell utánagondolni semminek, csupán menni kell a tömeg után. Ezért kellenek a kamuvideók vagy a különböző, híroldalnak álcázott fakenewsgyárak.

A közösségi média embereket és választásokat befolyásoló tényezővé nőtte ki magát. Ehhez sikerült kinevelni egy olyan nemzedéket, amelynek tagjai minden információt innen gyűjtenek be. Azt hiszik, hogy ők választják meg a tartalmakat, és az internet korlátlansága megadja majd nekik azt a tudást, ami a felelős döntéshez kell, de ez nem több illúziónál. A szabadság látszatát építették fel, miközben a szabad akaratot a közösségi média kalodájába zárták, a kulcs pedig pár kiválasztott kezében van, aki eldönti, kihez mi juthat el.

Amerikában most ezt ültették át a gyakorlatba és ezért igyekeznek eltörölni mindent, ami a nemzet identitásának szerves részét képezi, viszont nem illik bele a liberálfasiszta világképbe. Úgy vélik, hogy ha már sikerült kinevelni egy új szellemben felnövő nemzedéket, akkor itt az ideje új történelmet adni neki, hogy aztán a következő generációval még könnyebb dolguk legyen.

Háború zajlik a szemünk előtt, aminek terepe az internet, és már az utca is, és a kimenetele egészen biztosan meg fogja változtatni a világ eddigi berendezkedését. Az, hogy ki kerül ki ebből győztesen és ki vesztesen, majd azon dől el, mennyire erős az adott nemzet identitása, mennyire ragaszkodik saját alapértékeihez, és mikor kapcsol be a kollektív tudat vészvillogója.

(A szerző politológus, az IKoN elnöke)

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

A pártfogó

ĀKétféle ember van: az egyik hisz a véletlenekben, a másik nem. Bevallom, az én életemben útjelző táblák voltak

Kasznár Attila

Kasznár Attila

Terroristák a közösségi hálón

ĀA terrorizmus evolúciója folyamatos, a társadalmi, technikai változásokat követve alakulnak formai és tartalmi elemei