Brüsszeli hamiskártyások

„Okos urak közt játszottam a bambát” – idézett Kövér László, az Országgyűlés elnöke József Attila 1936-ban született Kész a leltár című verséből tegnap a parlamentben, a koronavírus-járvány kapcsán tervezett európai uniós mentőcsomag, pontosabban gigahitel vitáján. Kövér az uniós tagságunk óta eltelt időszak bambaságaira utalt, és arra a tapasztalatra, hogy „hamiskártyásokkal nem szívesen ülünk egy asztalhoz”.

A magyar Országgyűlés nem fog a helyreállítási csomaghoz kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni, jelentette ki a házelnök a parlament által elfogadott határozat kapcsán, utalva rá, hogy milyen útravalóval küldik a kormányfőt a pénteki uniós csúcsra. Ennek lényege az, hogy Magyarországnak nincs szüksége a gigaméretű mentőcsomagra. Hazánk ugyanis – a hatékony védekezésnek és az állampolgárok fegyelmezettségének köszönhetően – sikeresen kezelte a válságot, a munkanélküliség növekedése megállt, a megszűnt munkahelyek visszaépítése megkezdődött, s a Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint Magyarország a legstabilabb ország az unióban, itt várható a legkisebb visszaesés.

Ugyanakkor szolidárisak vagyunk a nehéz helyzetbe került déli tagállamokkal és elkötelezettek az európai gazdaság növekedési pályára állítása mellett is. Magyarország ezért egyszeri, kivételes eszközként hozzájárulna a gigahitel felvételéhez, ha mindez kizárólag az Európai Unió bajba jutott tagállamai gazdaságainak stabilizálását és az egész közösség versenyképesebbé tételét szolgálja – igazságosan és politikamentesen!

A pénzpiacokról felveendő 750 milliárd eurós hitel brüsszeli kigondolói a szétosztásnál azt az elvet követték, hogy a világjárvánnyal szemben elégtelenül védekezők, egyébiránt gazdagabb országok nagyobb szeletet kapnának a „mentőtortából”, mint a járvánnyal szemben sikeresen védekező „szegény rokon visegrádiak”. Ellenben a hitel 2028-ban megkezdődő és harminc évig tartó visszafizetésénél és a kezességnél már megvalósulna a „teljes egyenlőség” elve.

Ez a magyar álláspont szerint azonban teljességgel elfogadhatatlan. Megjegyezzük, a „bécsi ötök”, vagyis Ausztria és keleti szomszédai tegnapi konferenciáján ugyanezt fogalmazták meg a társországok képviselői. Nevezetesen, hogy igazságosan osszák el az európai uniós forrásokat a következő hétéves ciklusra. Szerintük is elfogadhatatlan ugyanis, hogy „jutalmat” kapjanak a koronavírus-helyzetet felelőtlenül, magukat eladósítva kezelő, valamint a gazdagabb államok.

A másik elv, amihez a magyar kormány, illetve a parlamenti többséget alkotó kormánypártok ragaszkodnak a hitel kapcsán, a politikai semlegesség. A Brüsszelben évek óta ideológiai furkósbotként használt megfoghatatlan, gyurmaként alakítható jogállamiság összekapcsolása a hétéves uniós költségvetéssel. Angela Merkel kancellár úgy látja – utalt erre a házelnök is a parlamentben –, „ha ránézünk a magyar gazdasági növekedési rátákra, akkor láthatjuk, hogy ezt a pénzt (az uniós forrásokat – a szerk.) az ország jól fektette be, hogy ez az embereket szolgálja”.

A magyar baloldal szerint az uniós mentőcsomagnak csak akkor van értelme, ha abból a kormány nem a gazdaságot, hanem csupán a szegényeket támogatja. Amikor kormányon voltak, devizacsapdába lökték az embereket, nyugdíjat és járulékokat vontak meg tőlük, majd a Gyurcsány- és Bajnai-féle mentőcsomagjukkal csődbe vitték az országot – odalökve a Nemzetközi Valutaalap karjai közé. És ne feledjük, elhazudták a tízszázalékos költségvetési hiányt, a hamis kártyák kijátszásához pedig Brüsszel segédkezett nekik…

(A szerző újságíró)